Továbbra is HACSuNK!

Akik nyomon követték, láthatták, hogy az elmúlt két heti számban rendre próbáltuk a nyilvánosan elérhető iratokból összerakni a nagykanizsai HACSuNK nevű szervezetről a rendelkezésre álló információkat. Először annak próbáltunk utána járni, hogy ki, miként, és kinek fizetett ki közel 10 millió forintot, majd azt is próbáltuk megfejteni, hogy a város polgármesterének önkéntes hátrébb lépésének következménye volt-e az, hogy a városi érdekeltségek kikerültek a konzorciumból.

A HACSuNK által koordinált ügyek részleteit szerette volna az ÉVE-frakció megismerni...

Akkor kiderült, hogy a májusi taggyűlésen a tagok kirúgták az önkormányzatot és még négy céget, intézményt. Ettől kezdve a közgyűlésnek elveszett a lehetősége, hogy beleszóljon a 400 millió forintos uniós forrás elosztásába.

Ezen előzmények után most változtatás nélkül közöljük Lehota János, a konzorciumot jelenleg vezető KULCS Egyesület elnökének válaszait, majd olvashatják Hella Ferenc, a HACSuNK munkaszervezete korábbi vezetőjének közleményét. 

Lehota János, a Polgármesteri Kabinet vezetője kérdéseinkre az alábbi válaszokat adta:

KANIZSA ÚJSÁG – Szinte napra pontosan másfél éve számolt be a helyi sajtó arról, hogy megalakult a HACSuNK. Vannak-e az eltelt idő alatt elindított, netán lezárt programok?

LEHOTA JÁNOS – Igen, a pályázatban alapdokumentumnak számító Helyi Közösségfejlesztési Stratégia (HKFS) alapján számos pályázat előkészítése és kiírása megtörtént különböző programokra, kezdeményezésekre, közülük néhány már szerződéskötés alatt áll. Jelenleg 27, a civil és közszféra széles köréből beérkezett pályázatról tudok.

KÚ – Milyen pályázati lehetőségeket biztosít a szervezet? Ezekre mekkora az érdeklődés?

L.J. – Ezen alulról szerveződő, közösségi együttműködésen alapuló pályázatok megjelenése a városi érában még teljesen újnak számít, talán a vidéki LEADER-csoportok működéséhez hasonlítható leginkább. A program keretében a helyi akciócsoportoknak lehetőségük nyílt egy helyi közösségfejlesztési stratégia kialakítására, amely teret biztosít a helyi társadalom megújítására, a helyi közösségek szervezésére, tudatosságának fokozására. Az itteni értékekre alapozva alakítottuk ki a HKFS-t, majd arra építve hoztunk létre különböző pályázati felhívásokat a helyi lehetséges pályázók számára, melyek között van kulturális programra, egészségfejlesztésre, rendezvénysorozatra, identitáserősítésre, lokális hálózatosodásra, lakótömbökben élőket megcélzó programokra való felhívás is. Ezek a honlapunkon részleteiben is megtekinthetőek. Mint említettem, eddig 27 pályázat érkezett be, és úgy tűnik, a rendezvényekre irányuló kiírások a legnépszerűbbek.

KÚ – Milyen felületeken próbálják azt a kommunikációval kapcsolatos vállalásukat teljesíteni, hogy széles körben népszerűsítik a céljaikkal kapcsolatos pályázati lehetőségeket?

L.J. – Mint Magyarországon minden pályázati felhívás esetében, és az útmutató előírása alapján, mi is a honlapunkon hirdetjük a pályázati lehetőségeket, ahol megtalálható minden információ. A vállalás teljesült, mivel a keret nagy része a benyújtott pályázatok alapján lekötésre került. Mégis, ezen felül, az elmúlt időszakban több rendezvényünk volt, melyek keretében a helyi aktív civil szervezetek és intézmények tagjaival találkoztunk. És bizonyára a gerjesztett álhírek és rágalmak sora is ráirányította a figyelmet a szervezet tevékenységére, mert nagy érdeklődés volt irányunkba a pályázatokkal kapcsolatosan, így az előzőleg általunk gondolthoz képest több civil szervezet és még önkormányzati intézmény is pályázott.

KÚ – A szervezet honlapján található HKFS szerint májusban az önkormányzatot és cégeit a szerveződés kizárta soraiból, majd egy másik határozattal az ön által elnökölt egyesületet választották konzorcium vezetővé, elnökké pedig önt. Mi volt a kizárás indoka?

L.J. – Fodor Csaba képviselő fenyegetése volt a kizárások indoka. A közgyűlés képviselőinek ellenzéki többsége nevében az Éljen Városunk Egyesület frakcióvezetője ugyanis a januári soros közgyűlésen kilátásba helyezte a konzorciumi együttműködés lehetséges megszűntetését. Ugyanis kijelentette, hogy az általa vezetett közgyűlési többség, ha akarja, bármikor dönthet úgy, hogy visszahívja a HACSuNK szervezetébe delegált városi cégeket, intézményeket, mellyel azonnal ellehetetlenítheti a szerveződés működését. Mint Damoklész kardja. Mivel, amennyiben visszahívják őket, a csoport működése nem felelne meg a pályázati előírásoknak és azonnal megszűnne. Aminek következtében az itt élő közösségekre, fiatalokra fordítandó közel 400 millió forintos forrás – amire a helyi civil szervezetek bármelyike pályázhat – mind elveszne. Érdemes hozzátenni, hogy ez a konzorcium nem az önkormányzaté, közgyűlésé, nem ők hozták létre, nem ők finanszírozzák. Ezt a lehetőséget egy 13 közösségből álló együttműködés nyerte el, valósítja meg, melyek közé bekerült anno a Dénes Sándor polgármester vezette önkormányzat és három városi cég, intézmény is, mivel ők fontosnak tartották a megfogalmazott közösségi célok megvalósítását. Fodor Csaba frakcióvezető 400 millió forintos forrást kockáztató fenyegetése okán meghozott döntésünk következtében az önkormányzati irányítás alatt álló cégekkel, intézményekkel szemben más közszféra tagok kerültek be: az iskolákat összefogó tankerület, a kórház, a katasztrófavédelem és a horvát önkormányzat. Így tudtuk biztosítani, hogy itt maradhasson a kanizsaiaknál ez a 400 millió forintos pályázati forrás.

KÚ – Az előző ponthoz kapcsolódva nem érzi-e úgy, hogy köztisztviselőként, a polgármesteri kabinet vezetőjeként az önkormányzatot kellett volna képviselnie?

L.J. – Az önkormányzat nem egy épület vagy testület: az önkormányzat városunk minden lakóját, polgárát jelenti együtt, ami nem azonos annak egy bizonyos részével. A képviselőket azért választják meg az ott élők, hogy az önkormányzatban őket képviseljék, nem pedig fordítva. Én köztisztviselőként is, de a munkámon felül évtizedek óta egyesületi elnökként, önkéntesként, tanárként, könyvszerkesztőként, előadóként, kiállításnyitóként mindig az önkormányzat értékeit képviseltem. Amin az eredeti és egyetlen jelentést értem, vagyis megismételve: az önkormányzat városunk minden lakóját, polgárát jelenti együtt. A konzorciumban is egy civil egyesület elnökeként, tagjait és más civileket képviselve vagyok jelen.

Ez esetben azonban a közgyűlés többségét adó frakció tagjai nem az önkormányzati érdekeket képviselték. Furcsa módon éppen velük szemben kellett azt megvédeni a város egészének javára. És mivel a polgármestert a közgyűlési többséget alkotó frakció kötelezhette volna arra, hogy akarata ellenére lépjen ki az együttműködésből, így veszélyeztetve annak létét és a 400 millió forintos forrást, ezért sajnálatosan őt is ki kellett zárni.

KÚ – Mindezeken túl, a kiírt pályázatok között találtunk egyet, melynek 132 millió forintos keretére, önök a várható pályázatok számát egy darabban határozták meg. Miről szól ez a pályázat? Beérkezett-e az az egy darab, amelyet vártak.

L.J. – A 13 közösség, azaz a HACSuNK által benyújtott pályázati felhívás lehetővé tette, hogy a lehívott tovább-pályáztatható forrás legfeljebb 40%-át infrastrukturális fejlesztésre fordítsuk az itt élő közösségek javára. Ebből a részből több felhívást is generáltunk, amelyek közül az egyik az a bizonyos 132 millió forintos úgynevezett kulcsprojekt, melyből a fő célkitűzésünket, az város szívében, a régi PIÉRT raktár helyén egy ifjúsági centrum létrehozását terveztük megvalósítani, támogatás igénylőként pedig korábban még Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata került meghatározásra, mivel az önkormányzat az épület tulajdonosa. Akkoriban ezekkel a célokkal a Dénes Sándor polgármester vezette városvezetés és a közgyűlés is teljességgel egyetértett, ugyanis a fiatalok helyben tartása, a kulturált szórakozási és szabadidő eltöltési lehetőségek biztosítása nekik is egyaránt fontos volt. A pályázatot az önkormányzat benyújtotta, az Irányító Hatóság pedig befogadta, s már csak a kezdésre vártunk. Aztán jött az önkormányzati választás és az új közgyűlés többsége nem támogatta a projektet, így az a mi legnagyobb sajnálatunkra visszavonásra került. Ehelyett sürgősen egy alternatív megoldást kell találni, azonban természetesen egy folyamatban lévő pályázatról még nem adhatunk ki információt.

KÚ – Végül pedig egy kérdés a HKFS nyelvezetét, valamint a pályázati kiírások nyelvezetét miért alakították a könnyen értelmezhetőtől ilyen távolira, mint amilyenre sikerült?

L.J. – A helyi akciócsoportok működését a TOP CLLD Működési Kézikönyv szabályozza, amely útmutatásokat és eljárásrendi kereteket fogalmaz meg. A kézikönyv kötelező érvényűen sablont ír elő a helyi pályázati felhívások elkészítésére, melynek nyelvezete igazodik az idevonatkozó Kormányrendelet szabályaihoz. Ez az előírás tehát az útmutatóban, kötelező a sablon, és Magyarországon minden felhívás ilyen. De, aki nem tudta értelmezni, annak természetesen készséggel segítettünk, mint ahogy bárkinek, aki kérdéssel fordult hozzánk.

¤ ¤ ¤

Hella Ferenc református lelkész, korábbi munkaszervezet-vezető is megszólalt.

A Kanizsa Médiaház Nonprofit Kft. által kiadott Kanizsa Újság című hetilap XXXII. évfolyam, 33. számának 8. oldalán „HACSUNK vagy nem HACSUNK?” címmel megjelent cikkben a valóságnak nem megfelelő állítás szerepel.

A cikk első (sárga hátterű) bekezdése szerint: „A legutóbbi önkormányzati ülésen egy-két fél mondatból és utalásból lehetett megtudni, hogy a Városfejlesztő Kft. kölcsönt adott a Református Egyháznak vagy annak nagykanizsai lelkészének. Azóta már egy hosszú nyilatkozat is megjelent más sajtótermékekben, melyekben a helyi lelkész szerint az a közel tízmillió forint nem kölcsön volt, hanem előleg, amit egyébként is rövid időn belül visszafizet.”

Az idézett rész első, kiemelt mondata valótlan abban a vonatkozásban, hogy az említett önkormányzati ülésen nem hangzott el, hogy a Városfejlesztő Kft. a nagykanizsai lelkésznek adott kölcsönt.

Mivel az említett újságcikkben személyemet sértő kijelentés szerepel, ezért kérem, hogy az alábbi közleményt, a Kanizsa Újság XXXII. évfolyam 35. számában szó szerint megjelentetni szíveskedjen:

„A Kanizsa Újság XXXII. évfolyam, 33. számának 8. oldalán „HACSUNK vagy nem HACSUNK?” címmel megjelent újságcikk állításával ellentétben az augusztusi soros közgyűlésen nem hangzott el, hogy a Városfejlesztő Kft. a nagykanizsai lelkésznek kölcsönt adott.

A valóság a következő: 2016 májusában megalakult a HACSuNK. Ezzel egyidőben döntés született arról, hogy a közösségi helyi akciócsoport nem egyesületi, hanem konzorciumi formában működik. A Városfejlesztő Kft. 2016 júniusában vállalkozási szerződés alapján egy külső, szakmai cégtől megrendelte a pályázat benyújtásához és elnyeréséhez előfeltételként szolgáló Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia (HKFS) elkészítését. A határidőre elvégzett munkát teljesítésigazolás támasztja alá, a kiállított számlát a Városfejlesztő Kft. kiegyenlítette. A támogatás elnyeréséről, a döntésről a pályázat beadását követően, közel egy esztendővel később érkezett értesítés. Ezt követően a Pénzügyminisztérium Irányító Hatóságától azt a tájékoztatást kapta a HACSuNK, hogy a Városfejlesztő Kft., mivel nem minősül nonprofit szervezetnek, nem lehet a konzorcium adminisztratív munkaszervezete. Így a konzorciumi partnerek döntése alapján a jelentős pályázati tapasztalattal rendelkező Nagykanizsai Református Egyházközség lett a HACSuNK munkaszervezete és 2017. október 1-től elkezdte az adminisztrációs feladatok végzését.

A Nagykanizsai Református Egyházközség, mint a HACSuNK munkaszervezete 2017 decemberében a Városfejlesztő Kft. által a HKFS elkészítéséért külső szakmai cég számára 2016. július hónapban kifizetett 9.652.000 Ft lehívását kezdeményezte a Magyar Államkincstártól. A költségek elszámolhatósága érdekében a Városfejlesztő Kft. akkori ügyvezetője hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Államkincstár az összeget a konzorciumi munkaszervezeti feladatokat ellátó Nagykanizsai Református Egyházközség elkülönített számlájára fizesse ki. A Pénzügyminisztérium Irányító Hatósága elfogadta a kifizetési kérelmet, és az összeget a Magyar Államkincstár 2018. október 8-án kifizette.

A munkaszervezeti feladatok ellátására előlegként 6.923.077 Ft érkezett 2018. február 14-én. 2017. október 1-től a HKFS-ben és a támogatási szerződésben rögzített feladatokat végezte el munkaszervezet. Így többek között a lebonyolításban résztvevő külső szakmai cég beszerzése, 10 pályázati felhívás előkészítése, az előírásoknak, és a feladat nagyságának megfelelő honlap, arculati kézikönyv, logó, arculati elemek készíttetése. A partnerekkel történt szerződéses megállapodást követően az igénybe vett szolgáltatások díját az utólagos elszámolások miatt meg kellett előlegeznünk. A likviditási problémák megelőzése érdekében a Városfejlesztő Kft. akkori ügyvezetőjével szóbeli megállapodást kötöttünk, hogy a Magyar Államkincstártól a HKFS elszámolásaként lehívott összeg számla ellenében, három egyenlő részletben kerül átadásra. Az első részlet, bruttó 3.175.000 Ft, mint továbbhárított szolgáltatás 2019. július 9-én került átutalásra. A fennmaradó két rész még ebben az esztendőben, kiállított számla ellenében átutalásra kerül.

A fentiek alapján a Városfejlesztő Kft. részéről a Nagykanizsai Református Egyházközség, vagy a lelkész irányába tényleges pénzmozgás nem valósult meg!”

Kérem a fenti közleményt, a Kanizsa Újság XXXII. évfolyam 35. számában szó szerint szó szerint megjelentetni szíveskedjen!

Hella Ferenc, református lelkész

(Borítókép és fotó: Archív/Horváth Zoltán)