Lekapcsoltatta a magyarországi digitális rádiózást a nemzeti médiahatóság

Vasárnaptól hiába keresik az InfoRádiót, a Klubrádiót, a Katolikus Rádiót és az állami rádiócsatornákat a digitális rádiókészülékkel rendelkezők, mert immáron már csak analóg módon, a régi technológiával érhető el ezek adása, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem hosszabbította meg a DAB+ rádiós sugárzásra vonatkozó szerződést az állami műsorszóró céggel. Pedig az NMHH még tavaly is azt állította, hogy fenn akarja tartani a digitális műsorszórást.

Szombatról vasárnapra virradó éjjel, 0 órakor lekapcsolta az Antenna Hungária az úgynevezett DAB+ technológiával megvalósított digitális rádiós sugárzást Magyarországon. Ennek oka, hogy mint arról a digitrendi.hu részletesen beszámolt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem hosszabbította meg az állami műsorszóróval kötött szerződést, ezért az 2020.szeptember 5-én, szombaton lejárt - írja Szalay Dániel a Media1.hu főszerkesztője tegnap közzétett cikkében.

Az NMHH a Digitirend.hu-nak azt jelölte meg a leállítás indokaként, hogy nem mutatkozott tényleges piaci és hallgatói igény a digitális rádiózásra Magyarországon.

Egy éjszaka alatt évtizedeket ugrott vissza Magyarország az időben

Magyarországon 1995 óta zajlottak kísérletek a digitális rádiós átállásra: eleinte DAB, 2009-től egy fejlettebb technológia, a DAB+ (Digital Audio Broadcasting+) formátumban üzemelt digitális rádiós sugárzás.

A DAB+ nagy előnye, hogy az FM-adások esetében megszokottnál lényegesen jobb, zavarmentes hangzásminőséget, valamint különböző új típusú szolgáltatások igénybevételének lehetőségét is biztosítja a rádióhallgatók számára. A digitális rádiózás további nagy előnye, hogy lényegesen szabadabban lehet rádiókat indítani, hiszen az analóg FM rendszerű műsorszórással ellentétben nem jellemző rá a frekvenciaszűkösség, így egy-egy új rádió elindítása lényegében csak azon múlik, hogy üzletileg biztosítottnak látják-e a fennmaradását.

A DAB+ elterjedése segíthette volna Magyarországon is a médiapluralizmus, a sokszínű médiavilág megvalósulását.

A DAB+ elterjedésének azonban (a Magyarországon pár éve lezajlott digitális tévés átálláshoz hasonlóan) komoly akadálya is volt: DAB+ vételére alkalmas rádiókészülékeket kellett hozzá beszerezni, így a nagymama jó öreg Sokol rádiója nem volt alkalmas digitális adások vételére.

Megvették a digitális rádiókészülékeket, most térhetnek vissza az analógra

A digitális sugárzás vételkörzete eleinte Budapestre korlátozódott. A digitális rádiós átállást akadályozta a viszonylag szűk tartalomkínálat és a digitális rádiózáshoz szükséges eszközök kezdetben sokak számára nem megfizethető magas ára is, de manapság a korszerűbb autókban már sokszor alapértelmezetten is megtalálható DAB+ vételre alkalmas eszköz.

A digitális műsorterjesztés mostani leállítását megelőzően a Klubrádió, az InfoRádió, a Petőfi Rádió, a Kossuth Rádió, a Bartók Rádió, a Dankó Rádió és a Magyar Katolikus Rádió volt elérhető.

Korábban a Sláger Rádió, a Danubius Rádió és a Juventus Rádió, valamint a Classic+ és a Neo FM is elérhető volt digitális technológiával.

Azok, akik digitális rádiós eszközöket vásároltak, vagy ilyen rádióval rendelkező autójuk van, egyelőre most az analóg sugárzásra tudnak visszatérni, és le kell mondaniuk a digitális rádiózás adta előnyökről. (Esetleg választhatják az internetes rádiózást vagy a podcastokat, de ehhez internetre van szükségük.)

Az NMHH nem úgy tolta, ahogy elvárható lett volna

A DAB+ technológia külföldön több országban egyébként sikeressé vált, egyes uniós országokban épp a hagyományos, analóg sugárzást kapcsolták le és váltották fel a korszerűbb DAB+ megoldásra. Norvégiában például már 2017 elején elkezdték lekapcsolni az analóg (régi típusú) adást. Itthon ilyesmi fel sem merülhetett.

A magyarországi digitális sugárzás kudarcához egyes vélemények szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Médiahatóság hozzáállása is hozzájárult. Az NMHH bírálói szerint politikai okokból kifejezetten a DAB+ kudarcában volt érdekelt.

Ha ugyanis a DAB+ sikeressé vált volna Magyarországon, a Médiatanácsnak kevésbé lett volna beleszólása abba, hogy kik végezhetnek rádiós médiaszolgáltatást Magyarországon, hiszen a digitális technológiánál a frekvenciák hatékonyabb felhasználásának köszönhetően a frekvenciaszűkösség nem jellemző. Ha így lett volna, a kizárólag Fidesz-tag delegáltakkal feltöltött Médiatanács hatalma jelentősen csökkent volna, hiszen ha egy befektető digitális rádiót indított volna, akkor ehhez nem kellett volna a Médiatanácsnál pályáznia, mindössze bejelentenie a médiaszolgáltatási tevékenységét.

A médiahatóság épp ezért annyira nem is erőltette az átállást a korszerűbb technológiára.

A Karas Monika vezette NMHH egyébként még tavaly is azt állította, hogy szándékában áll fenntartani a digitális rádiós szolgáltatást Magyarországon. A digitális földfelszíni műsorszóró vállalat kiválasztására irányuló állami tenderről például ezt írták 2019.03.07-i közleményükben:

A pályázat nyertese öt hálózatot építhet ki és üzemeltethet 2020. szeptember 6-ától 12 éven át. Az NMHH feltételként szabja a pályázóknak, hogy minden állampolgár számára kódolatlanul és folyamatosan biztosítsák a közszolgálati televíziós és rádiós tartalmak elérését, változatlan minőségben és ingyenesen a majdani, új hálózatokon is.

Magyarországon a televízióval ellentétben a teljes rádiós digitális átállásra nem volt ténylegesen kitűzött céldátum. Erről az NHH (a mai NMHH elődjének) korábbi elnöke, Rozgonyi Krisztina a vipcast.hu-nak adott interjúban beszélt 2010 májusában. Ez a nyilatkozat annak bizonyítéka, hogy már Karas elődjei sem igazán erőltették a digitális rádiós átállást Magyarországon.

A témáról olvasóink figyelmébe ajánljuk a digitrendi.hu cikkét is.

Forrás: Media1.hu

(Borítókép: Unsplash)