Csökken a hagyományos média fogyasztóinak aránya az internethez képest

Az internetezők fele már nem a tévéből, a rádióból vagy a nyomtatott sajtóból tájékozódik

Az internetezők fele már lényegében egyáltalán nem a tévéből, a rádióból vagy a nyomtatott sajtóból tájékozódik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2019 novembere és decembere között készült piackutatása szerint, amelynek eredményét csütörtökön ismertették az MTI-vel.    

Az NMHH közleménye szerint az internethasználat magyarországi terjedésével párhuzamosan "egyre nehezebb helyzetbe kerül a hagyományos média és távközlés", azaz a tévézés, a rádiózás, a nyomtatott sajtó és a telefonálás.    

Közölték, 2019 végén már több mint 6,5 millió internetező volt Magyarországon (a 15 évesnél idősebbek körében), akik legalább heti rendszerességgel böngésztek a világhálón.     

A hagyományos elektronikus és nyomtatott sajtóból az internetezők fele már egyáltalán nem vagy kevéssé szokott tájékozódni - állapította meg a felmérés, amelyet tavaly november 18. és december 10. között négyezer fős minta segítségével, online önkitöltős kérdőívvel készítettek.    

A szórakozás, filmnézés tekintetében is hasonló arányban vezet az internet: 46 százalék nem vagy már csak keveset tévézik, sokkal inkább a neten tölti a szabadidejét - részletezte az NMHH.    

Megjegyezték, hogy "a hagyományos telefonálás valamennyire tartja magát az internettel folyó versenyben". Csak a válaszadók egyharmada mondta, hogy nagyrészt vagy kizárólag az interneten keres meg másokat.    

Az összegzés megállapítása szerint a hagyományos média és távközlés internettel szembeni térvesztése leginkább azzal függ össze, hogy egyre több ember, egyre többet és egyre magabiztosabban internetezik, vagyis - az életkor kivételével - "a demográfiai jellemzők itt kevéssé mutatnak összefüggéseket".    

A húsz év alattiaknál sokkal gyorsabb a televízió és a rádió térvesztése is az internettel szemben - mutattak rá.    

A tizenévesek között tízből heten a világhálóról tájékozódnak a hagyományos tévék, rádiók, újságok helyett - tizenháromból mindössze egy fiatal mondta, hogy többet tévézik, mint amennyit internetezik -, és tízből nyolcan az interneten néznek filmeket, videókat vagy sorozatokat.    

A harminc év alattiak kétharmada, a harmincasoknak pedig a fele nyilatkozott úgy, hogy már nagyrészt vagy kizárólag interneteznek tévézés helyett.    

A hatvanas és a hetvenes korosztálynál is jelentkezik az internet "beszippantó" hatása. Az internetező hatvanasok 70 százaléka, míg a hetven évesnél idősebbek 68 százaléka ugyanannyit vagy többet internetezik, mint amennyit tévézik.     

Az NMHH kutatásából az is kiderült, hogy a videonéző internetezők 15 százaléka teljesen felhagyott a hagyományos tévénézéssel, további 26 százalékuk pedig kevesebbet tévézik; a neten zenét és podcastot hallgatók közül pedig már 22 százalék hagyott fel véglegesen "a klasszikus rádiózással".     

Erről kiemelték, hogy az átrendeződés ez esetben is a harminc éven aluliak körében a legszembeötlőbb. Az Y- és Z-generációban kétszer többen vannak, akik már nem tévéznek (28 és 30 százalék), és másfélszer-kétszer többen, akik már nem rádióznak (28 és 38 százalék), mint azok, akik fogyasztanak még hagyományos médiát.     

A kommüniké felidézte, hogy az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat a hírközlési és a médiaszektorban, ezek kiemelt eredményeit, összefoglalóit a honlapján folyamatosan közzéteszi.

MTI