Az elmúlt 30 év – Göndör István

Három évtizeddel ezelőtt alakult a rendszerváltás utáni első szabadon választott országgyűlés. A 30 éves jubileum kapcsán  Göndör Istvánt városunk és térsége egykori országgyűlési képviselőjét kértük visszaemlékezésre. Lapunknak eljuttatatott írásbeli válaszát változtatás nélkül, alább közöljük.

Göndör István

– Elsők között az országban, 1988 decemberében alakult Nagykanizsán az MSZMP reformkör. Az első találkozón részt vett Gál Róbert a városi pártbizottság első titkára, aki évek múlva mondta: büszke vagyok rátok, a csapat tiszta volt hitében, törekvésében. A reform kommandó a városban 15-20 fő, együtt maradt a munkában, a kockázatvállalásban. A városi és megyei szervezet ügyvivőjének választottak. A közös cél háttérbe szorította a városok közötti rivalizálást. A csapatban közös, hogy a saját szakterületén már elismerést szerzett, és hitt a rendszer megreformálásában. Hittük, hogy felépíthető olyan rendszer, amelyben a tudás, a felkészültség, a teljesítmény a politikai sokszínűség lesz a meghatározó. Hittük, hogy a politikai szerepvállalás egyenlő a köz szolgálatával. Kiderült tévedtünk. A megbicsaklásnak külső és belső okai vannak.  A hogyan továbbról nagyon sokat vitatkoztunk.  A rendszer tudott rólunk,  az esti találkozókat követően rendszeresen hazakísért bennünket a rendőrség. Sokan tudtak szerveződésünkről, ez mentett meg bennünket. Az élet fintora, több lehetőséget kaptunk a sajtóban, mint a mai ellenzék együttvéve. Akkor számos kérdésben együtt tudtunk működni a helyi MDF, SZDSZ csoporttal. Az országban elsőként Zala megyében 1989 nyarán szüntettük meg pártértekezleten a megyei pártbizottságot. Létrehoztuk a zalai szociáldemokrata modellt. Az MSZMP utolsó kongresszusán volt olyan felszólaló, aki azt hánytorgatta, hogy a zalai rebelliseket, le kellett volna kapcsolni és megállítani a folyamatot. A társadalom döntő része változást akart, de nem tudta mi lesz.  Kapitalizmust kezdett építeni az ország, a szocialista rendszer törvényei mellett, amit hazai és külföldi ügyeskedők alaposan kihasználtak. Felkészületlen volt a társadalom. A reformköri mozgalom is kellett ahhoz, hogy békés legyen a rendszerváltás.

– A rendszerváltás.  Az Antall-kormány úttörő munkát végzet! Volt esély, sok jó és néhány vitatható döntés született. A politikában nem lehet visszahozni az elszalasztott lehetőséget. A hibákból tanulhattunk. Nagy gondot látok az alapvető ágazatok gyors privatizálásában, a mezőgazdasági szövetkezetek gyors szétverésében. Máig vitatott a Horn-kormány energetikai privatizációja. Horn Gyula példát mutatott demokratikus viselkedésből. A 11 %-os Fidesz számára minden bizottságban biztosított harmadnyi (33%) képviseletet.  Az MSZP-nek  a koalíciós partnerrel kétharmados többsége volt és nem foglalta el a bíróságokat, az ügyészséget, az alkotmánybíróságot és a médiát. Működtetett fekete gazdaság elleni hivatalt. Az első ciklusokban lehetett együttműködés különböző pártállású képviselők között. Tarnóczky vagy  Zakó képviselő úrral, a teljes parlamenti patkó támogatásával. Sajnos Cseresnyés úrral kapcsolatban nem tudok pozitív példát. Orbán Viktorral 1998-tól sikeresen elkezdődött a társadalom megosztása, az ellenségkép gyártása, amit 2010-után még magasabb fokra emeltek. Ma úgy mondják, nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere. Nincs érdemi érdekegyeztetés, párbeszéd. Kialakult egy posztmodern zsarnoki rendszer. Fantasztikus vagyonkülönbséget hoztak létre, miközben nagyon sokakat taszítottak a mélyszegénységbe. A Gyurcsány-kormány időszakában csökkent érdemben a leggazdagabb és legszegényebb rétegek közötti különbség. Most a politikai ellenfél lejáratása mindenek felett. Vélemény a máról. Számomra a mai rendszer félelmetesen hasonlít arra, ami ellen fiatalon magunkat és családunkat is kockáztatva küzdöttünk. Azt állítják, van választás, esély a változtatásra. Igen papíron, mert egyoldalú választójogi törvény van. A rendszerváltás előtt is volt választás, akkor az is demokrácia?

 A Fidesz a hatalom megtartása érdekében feláldozza a politikai sokszínűséget. A vezérhez és a hatalomhoz való lojalitás elvárása, a politikusoktól és civilektől erősebb, mint a 80-as években. Hogy az ördögbe, mondhatott olyat a város legitim polgármestere, hogy csak fideszes alpolgármesterben tudna megbízni. Nagykanizsán több ciklusban működött vegyes vezetés. Nem volt párbeszéd a Modern Városok programról. Lesz vellodrom, de nem épül a déli elkerülő út. Szerintem a jövőben az embereknek, civil szervezetekhez vagy pártokhoz kellene csatlakozni, hogy mások érveivel vitatkozva alakíthatnák ki a jövőképet és termelnék ki az új politikai generációt, aki vállalja a köz szolgálatát! A Fidesz leváltását segítené az előválasztás. Elfogadhatatlan számomra, hogy néhány ember az egyéni ambícióit mindenek elé helyezve elfoglal egy pártot és rombolja a politikusokba vetett bizalmat.

A trianoni békediktátum közelgő évfordulója alkalmából kérdezem, miért nem beszélt a politika a kiegyezés utáni politikai elit felelősségéről?

Liszó, 2020.05.10.

Göndör István