Tudásbővítés az otthonokban – a szakember tanácsai

Magyarországon három hete tantermen kívüli, digitális munkarend lépett érvénybe. A pedagógusok mellett ez a gyerekeket és a szülőket is új kihívások elé állította. Cikksorozatunkban útmutatásokat, gyakorlati javaslatokat olvashatnak, melyekkel az „iskolai” mindennapokat szeretnénk megkönnyíteni.

Nagy Attilának édesanyja, Nagy Ildikó sokat segít az otthoni tanulásban (Fotó: Gergely Szilárd)

A járvány elleni intézkedések egyik fontos lépése volt, hogy a gyerekeket gondozó, oktató intézmények működése megváltozott. Az óvodások, iskolások döntő többsége otthonmaradásra kényszerült, sok esetben a szülőkkel együtt. Ennek eleinte örültek a fiatalok, hiszen az új helyzetet extra szünidőnek gondolták. A szülők számára az egyik legnehezebb feladat, hogy tudatosítsák gyermekeikben: bár az iskola épülete bezárta kapuit, de a tanév tovább folytatódik. A gyerekszobák, nappalik és a lakás más helyiségei is tantermekké, munkahellyé változtak. Összekeveredtek a magánélet és az iskolai, munkahelyi lét keretei. A kialakult „káoszban” pedig rendet kell tenni. Elkerülhetetlen, hogy megbeszéljük a gyerekekkel, hogy miért is alakult ki ez a helyzet. Életkortól függően adhatunk magyarázatot arra, hogy mit is jelent a járványveszély – tanácsolja Sipos Edit. A gyermekpszichológus szerint együttműködést csak akkor várhatunk a gyerektől, ha érti pontosan, hogy mi zajlik körülötte, miért kellett a változtatás. Az otthoni tanulás azonban sok esetben így sem egyszerű.

– A legfontosabb az, hogy a családok alakítsanak ki a lakáson belül mindenkinek egy olyan helyet, amely állandó és lehetőség szerint az adott funkcióra csak egy személy használja. Lehet ez a lakás bármelyik helyiségében, a lényeg, hogy mindenki tudja, ki munkálkodik ott. Ha a gyermeknek van saját szobája, íróasztala, könnyű a helyzet. Ha azonban nincs, tanulhat másik helyiségben is, fontos azonban, hogy ezt asztalnál tegye. A nagyobbak hajlamosak arra, hogy ágyban fekve tanuljanak, ez azonban általában nincs jó hatással tanulási teljesítményükre. Ha kialakul az állandóság, az asztal képletesen iskolapaddá, a szoba osztályteremmé válik – mondja a szakember.

A rendszer működőképességéhez nélkülözhetetlen az oly sokat emlegetett napirend, napi rutin kialakítása, ami jól strukturálja a napot: rendet tesz a feladatok között, átláthatóvá, kezelhetővé teszi a teendőket. Megakadályozza, hogy elmaradjanak vagy összetorlódjanak a feladatok. A rend rendet szül, szokták mondani. Rendezett, kiszámítható, átlátható körülmények között nyugodtak tudunk maradni, szorongásszintünk nem emelkedik, ezért fontos az otthoni napirend kialakítása.

Sipos Edit szerint a megfelelő időbeosztás megtartja a már kialakult rutinokat: felkelés ugyanabban az időben, mint iskolába járás idején, reggeli teendők elvégzése és a szokásos iskolai első óra idejére már készen áll a gyerek a tanulásra.

– Legyen meg az étkezések, a pihenés, a játék, a közös tevékenységek kialakult ritmusa – javasolja a szakember. – Kisebb gyerekeknél ez könnyebben megy. Nekik segítséget jelenthet, ha képekkel illusztráljuk az egyes feladatokat, a tevékenységek sorrendjét. Az internetről számos kreatív, hangulatos napirend és hetirend tervező elérhető, letölthető. Nagyobb gyerekeknél azonban, akik egyedül vannak otthon, nehezebb a napirend betartása. Alapvető feladat a gyerek otthontartása. Iskolaidőben nem mehet el otthonról, a feladataival kell foglalkoznia! A szülő számára ez nagy kihívás, de az ő felelőssége, hogy kontrollálja gyermekét. Erre több módszer is alkalmas lehet. A telefonok nagy része már képes videohívásokat lebonyolítani, online módon is el lehet érni a gyerekeket. Serdülők esetében fontos, hogy megértsék, a kontroll értük van és nem ellenük.

Vuk Anita

!!!!!

A sok kérdést, kétséget felvető időszakban várjuk szülők, pedagógusok, gyermekek kérdéseit, gondolatait az iskolapszi.nk@gmail.com email címre. A felmerülő témakörökre Sipos Edit, a Nagykanizsa Tankerületi Központ gyermekpszichológusa válaszol a Kanizsa Újság jövő heti számában.