Hogyan tovább zsinagóga?

Magyarország egyik legszebb neológ zsinagógájával büszkélkedhet Kanizsa. A leromlott állapotú patinás épület a város zajától elzárva, kulcsra zárt kapuk mögött vár jobb sorsára, és a látogatókra, akik előzetes bejelentkezés után léphetnek be a falai közé.

Az egyszerű külsejű klasszicista épületet 1807-22 között építtette a 375 tagú zsidó hitközség a Batthyányiak támogatásával. Az akkori rendelkezések szerint a zsinagóga utcafrontra nem épülhetett, ezért építhették elé az 1820-as években a zsidó hitközség ugyancsak klasszicista házát. A Zsidó Hitközség Házában működött a történelmi Magyarország egyik legrégibb gyógyszertára, a Fekete Sas gyógyszertár, melynek empire bútorzatát a múzeum őrzi. A zsinagóga jó akusztikájú, nagy belső térrel rendelkezik, a város koncerttermeként is működött hosszú időn át. 1944-ben a zsidóházban és a zsinagógában hozták létre a nagykanizsai gettót, és 1944. október 26-28-án itt gyűjtötték össze a város és környékének zsidó lakosát, hogy Németországba hurcolják őket. Az Isten háza bejárata előtt tábla emlékezteti az utókort az I. világháborúban elesett, illetve a koncentrációs táborokba hurcolt zsidókra - olvashatjuk a város honlapján a zsinagóga történetéről.

Készítsen fényképet a Bazár-udvar felőli bejárattól is – javasolta egy Fő úton sétáló, nevét elhallgató idősebb hölgy. A vasrácson keresztül be lehet látni az udvarba… Bizonyára régen járhatott ott, mert befalazták az egykori átjárót, s hogy ez megtörtént, ahhoz neki is köze volt. Mivel a zsinagóga szomszédságában él, szem és fültanúja volt a randalírozó fiatalok hangoskodásának, akik minden szívfájdalom nélkül törtek, zúztak… A hölgy felkereste a körzet önkormányzati képviselőjét, majd vasráccsal lezárták az átjárót, ám mint később kiderült, ez sem jelentett akadályt a betörőknek. Ellopták az udvaron lévő 7 ágú gyertyatartót, amit feldaraboltak és egy fémgyűjtőnek adtak el. Úgy tudja, börtönbüntetést is kaptak érte. De mást is látott a hölgy: a mai napig fájó emlék 1944 ősze, amikor összegyűjtötték, majd elhurcolták a város és környéke zsidó lakosságát.

A leromlott állapotú patinás épület a város zajától elzárva vár jobb sorsára (Fotó: Kanizsa archív)

- Egyébként nagyon jó az épület akusztikája – folytatta az alkalmi idegenvezető –, számtalan koncertet rendeztek a zsinagóga falai közt, csak az a baj, hogy nagyon hideg van bent még nyáron is. Néha kinyitják az ajtót, s évfordulók alkalmával látni is embereket.

A kevés hívőnek a zsinagóga melletti imaházban tartanak istentiszteletet – mondja a nevét szintén elhallgató ismerősünk. – A falak szigetelése és a beázó tető javítása egy önkormányzati képviselő előterjesztése nyomán még a 2000-es évek közepén megtörtént. További sorsáról és későbbi felhasználásáról közösen kellene döntenie a városnak és a hitközségnek – tette hozzá.

A zsinagóga történetére még visszatérünk, következő lapszámunkban megszólal dr. Székely István, a Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnöke, valamint a témával kapcsolatban a januári soros közgyűlésen felszólaló önkormányzati képviselők (a szerk.).

Bakonyi Erzsébet