Eltűnhetnek hazánkból a fecskék

A Magyarországon nyarukat töltő fecskék létszáma évről évre folyamatosan csökken nemcsak a becslések szerint, hanem már szemmel is látható a változás. Számos oka van ennek, például a környezetszennyezés, meggondolatlan hulladékkezelés, és az emberi mentalitás.

A molnárfecskék egyedszáma 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké pedig 30 százalékkal csökkent 10 év alatt Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központjának adatai nem csak az éppen aktuális év változását mutatják, hanem folyamatos állománycsökkenési tendenciát mutatnak ki. Ha ez a tendencia folytatódik, 2020-ra a fecskeállomány teljesen eltűnhet Magyarországról. 

Egyik fecskefajt sem kerüli el a pusztulás

Az utóbbi években készült adatokból már lehetett sejteni, hogy gond van a fecskékkel, de az MME által elkészített elemzés a szakembereket is meglepte. Az elemzés alapján csökken a három vizsgált fecskefaj, a partifecske, a molnárfecske és a füstifecske állománya. A fecskék pusztulásához nagymértékben hozzájárult a 2007. és 2008. szeptember közepén beköszöntő rendkívül hideg időjárás. 

Az MME felhívja a figyelmet arra, hogy a fajok eltűnése és a biodiverzitás csökkenése nem csak az egyes állatfajokra, hanem az emberekre is hatással van. A fecskék eltűnése a Magyarországon és a globálisan is megfigyelhető változások hírnöke.

Ezek közé a változások közé sorolhatjuk a klímaváltozás miatt kialakult és egyre növekvő számban jelentkező szélsőséges időjárási helyzeteket, aszályokat, tomboló viharokat, özönvízszerű csapadékot, árvizeket és földcsuszamlásokat, amelyek balesetveszélyt, hatalmas mezőgazdasági károkat valamint időszakos ellátási problémákat okoznak.

A környezetszennyezés leginkább a városban élő molnárfecskéket érinti, viszont a vidékies környezetben élő füsti fecskék száma azért csökken, mert az elmúlt évtizedekben összeomlott az intézményes és a háztáji állattartás is. A legnagyobb gond viszont az, hogy az emberek városon és vidéken sem tolerálják a fecskéket: leverik a fecskefészkeket, az épületek eresze alá pedig tüskesort szerelnek, hogy ne telepedhessenek meg újra a madarak. 

Ahonnan a fecskéknek mindenképpen menniük kell, ott a fészkelőhely-vesztés kiegyensúlyozható azzal, hogy az épületek közelébe mesterséges molnárfecske-telepet helyeznek ki – hívja fel a figyelmet az MME.

A füsti fecskék fészke mellé szerelt nejlonszatyor-riasztó sem tesz jót a madaraknak, erre a Hortobágyon találtak példát. Olyan eset is volt, mikor egy molnárfecske-fióka a fészekanyag sarába került bálazsinór miatt megfulladt, ugyanis az a nyakára tekeredett.

Ha fecskepelenkát, műfészket és fészekalapot helyezünk a ház falára, azzal hozzájárulhatunk a fecskeállomány csökkenés akadályozásához. Mivel a települések egyre jobban beépülnek és betonnal, aszfalttal illetve járólapokkal burkolnak mindent, emiatt a fecskék nem találnak fészekrakáshoz szükséges sarat. Ezért az MME a mesterséges sárgyűjtő helyek létesítésére hívja fel a figyelmet.

Az emberek és a fecskék - főleg a füsti és a molnárfecske - évszázadok óta együtt élnek a településeken. Ezért a fecskék állománycsökkenésének hátterében álló klíma- és élőhely-változási környezetszennyezések az emberekre közvetetten vagy közvetlenül is kihatnak – vonja le a következtetést az MME a kutatási eredményekből.

Forrás: agraroldal.hu