A holokauszt áldozataira emlékeztek

A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából nyílt hétfőn vándorkiállítás a HSMK-ban. Az emlékezést és a tanítást egyaránt szolgáló tárlat nemcsak a roma holokausztról adott átfogó képet, hanem a roma egyenjogúsítás lehetőségeit és eredményeit összefoglalva napjainkra is kitekintett.

Teleki László (balról) és Kardos Ferenc szerint fontos üzenni a mának és a jövőnek (Fotó: Gergely Szilárd)

Az ENSZ közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává annak emlékére, hogy 1945-ben ezen a napon szabadították fel az auschwitzi koncentrációs tábort. A 75 évvel ezelőtt történt eseményekhez kapcsolódva nyílt vándorkiállítás a HSMK-ban. A tárlat a roma holokausztról adott átfogó képet, melynek összeállításában Teleki László, az „Anosztru” Országos Cigány Egyesület vezetőségi tagja is részt vett.

– Régóta járjuk a világot Kardos Ferenccel annak apropóján, hogy egy kicsit többet tudjunk meg a roma holokausztról. Különböző kutatásokat végeztünk az elmúlt évtizedekben, igyekeztünk minél több anyagot feltárni – legyen szó korhű dokumentumokról, fotókról vagy éppen vasúti menetlevelekről. Ennek a két évtizedes munkának a gyümölcse az itt látható holokauszt kiállítás – mondta.

Az Út című tárlat anyaga nemcsak a roma holokausztot tárja részletesen az érdeklődők elé, hanem a roma egyenjogúsítás lehetőségeit és eredményeit összefoglalva napjainkra is kitekint.

A vándorkiállítás nemcsak emlékeztet, hanem tanít is (Fotó: Gergely Szilárd)

– A kiállítás során még azt is szerettük volna bemutatni, hogy a magyar nyilaskeresztesek hogyan kísérték a romákat a magyarországi táborokba, majd onnan hogyan kerültek Németországba, ahol a legtöbben haltak meg. Mindezek ellenére alig néhány évvel később, ’56-ban a romák is ugyanúgy harcoltak a magyarokkal együtt. Nem azt akarjuk megmutatni, hogy a roma holokauszt csak a romák ügye, mint ahogy nem is az, hiszen ez egész Európáé. Arra szeretnénk a figyelmet ráirányítani, hogy a történelemnek voltak olyan pillanatai, amikor együtt harcoltunk, például a Rákóczi-szabadságharcban, 1848-49-ben, vagy 1956-ban. Voltak azonban olyan események is, amikor a magyar társadalom és az államhatalom egy része bizony tevékenyen részt vett abban, hogy zsidókat és romákat gyilkoljanak meg – tette hozzá Kardos Ferenc történész.

Az áldozatok számát a mai napig nem könnyű megbecsülni, mivel sokakat mindenféle nyilvántartásba vétel nélkül gyilkoltak meg. A roma holokauszt tényét, azaz a Porajmost ráadásul csak az 1980-as években ismerték el. A kiállítás megnyitóján elhangzott, annak érdekében, hogy a történelem ne ismételje meg önmagát elsősorban a fiatalabb generációt kell megszólítani.

– 75 év nagyon hosszú időnek tűnik, de ha belegondolunk, akkor mégis rövid. Ha jobban megfigyeljük, voltak vissza-visszatérő pillanatok, történések, amelyekben felfedezhetünk ugyanolyan jelenségeket, mint amiket mondjuk 1933-ban vagy ’35-ben is lehetett látni. Ezért nagyon fontos üzennünk a mának és a jövőnek, hogy a roma holokauszt vagy éppen a holokauszt nem ismétlődhet meg. Ennek érdekében pedig a diákoknak kell – legyen az általános vagy középiskolás – bővebb tájékoztatást adnunk – hangsúlyozta Teleki László.

A vándorkiállítás anyagát már számos nagyvárosban és külföldön is bemutatták, legközelebb Olaszországban és Kanadában láthatja a nagyközönség.

Nagy Éva