Cseresnyés: az MSZP-Párbeszéd szövetségben ért el történelmi mélypontot
Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt hétfőn, napirend előtt az Országgyűlésben, hogy az EP-választáson a magyarok világosan kimondták, változást szeretnének Brüsszelben. A DK és a Jobbik úgy értékelt, hogy a kormánynak nem sikerült elérnie célját, az MSZP pedig ellenzéki összefogásra szólított fel a kormányfő felszólalására reagálva.
Megemlékezés.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a közelmúltban elhunyt Nagy Ferenc József volt országgyűlési képviselőről, az Antall-, majd Boross-kormány miniszteréről.
Nagy Ferenc József 1990-ben a Független Kisgazda Párt elnökeként Antall Józseffel vezette a koalíciós tárgyalásokat, majd az új kormányban földművelésügyi miniszter lett.
Ezek után kérdésekkel folytatódtak a felszólalások az Országgyűlésben.
Párbeszéd: az emberek fele immunis a Fidesz agymosására
Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, büszke arra, hogy az emberek fele immunis a Fidesz agymosására. Kijelentette: az Orbán-párt vasárnap nem érte el célját, nincs kétharmad, "Orbán Viktor nacionalista haverjai pedig törpe kisebbség lesznek Európában".
Sajnálatát fejezte ki, amiért pártja eddigi európai parlamenti képviselője, Jávor Benedek nem szolgálhatja tovább a klímaváltozás elleni fellépést. Úgy fogalmazott: amit ünnepelnek a Fideszben, azt siratják a gondolkodó emberek.
"Önök mellett elment a valóság" - válaszolta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, hozzátéve: az MSZP-Párbeszéd szövetségben ért el történelmi mélypontot.
Sorolta azokat az eredményeket, amelyeket a kormányzat elért, és úgy összegzett: az elmúlt hónapokban szinte a legnagyobb növekedést mutatta fel az ország Európában.
Azt mondta: Jávor Benedek eredményességét mások komolyan megkérdőjelezik.
Fidesz: mi lenne, ha Magyarország nem rendelkezhetne szabadon az uniós forrásokkal?
Dunai Monika (Fidesz) - Dobrev Klára, a DK listavezetője egy nyilatkozatát idézve - arról érdeklődött, mi történne, ha Magyarország elvesztené a szabad rendelkezést az uniós források felett.
Hangsúlyozta: ezek a források járnak az országnak, nem könyöradományról van szó, megjegyezve, "a magyarok keményen megküzdöttek azért, hogy egyenrangú tagjai legyenek az Európai Uniónak, ennek ellenére Gyurcsány Ferenc felesége meg tudna barátkozni azzal a gondolattal, hogy az európai Unió gyámság alá helyezze Magyarországot".
Válaszában Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azzal kezdte: jó érzésű magyar ember valóban nehezen tud mit mondani Gyurcsány Ferenc feleségének szavaira.
Ha ugyanis nem volna beleszólásunk, mennyi pénz és miként elosztva érkezzen Magyarországra, hanem uniós intézmények, brüsszeli bürokraták döntenének ebben a kérdésben, akkor "nem sok jóra, nem sok forrásra számíthatnánk".
Hozzátette: a kormányzat 2030-ra a kontinens öt legélhetőbb államának egyikévé kívánja tenni Magyarországot, amihez szükség van a források feletti szabad rendelkezésre.
KDNP: mit tesz a kormány a kkv-k segítéséért?
Nacsa Lőrinc (KDNP) a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatásáról szólva azt mondta: a tárca fő célkitűzése versenyképességük javítása, aminek köszönhetően jelentősen nőtt ezen társaságok kivitele.
Mit tesz a kormány, hogy egyre közelebb kerüljünk a kitűzött célokhoz? - kérdezte.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a kkv-k mérhető fejlődésen mentek át 2010 óta, árbevételük, exportbevételük is jelentősen emelkedett, ahogy az itt foglalkoztatottak száma is.
A termelékenységük növekedése kétszerese a nagyvállalatokénak, és jelentősen meghaladja a visegrádi, valamint az uniós átlagot is.
Szólt a szektort segítő kedvezményes hitelekről is.
MTI