Művészetterápia: gyógyít és felemel
A Kanizsai Dorottya Kórház 5. emeletén található Erdős László Galériát azért hozták létre hosszú évekkel ezelőtt, hogy a szemet és lelket gyönyörködtető kiállításokból az intézményben lábadozók hitet, reményt és erőt merítsenek gyógyulásukhoz. Ugyanezt élték át alkotás közben a Lehetőségek Klubházának tagjai, akik művészetterápiás foglalkozásokon készítették a kórházgalériában március közepéig látható grafikákat, festményeket és nemezképeket.
Az Univerzum kicsiben szimbolikus jelentést is hordoz (Fotó: Gergely Szilárd)
Az Ady utca 31. szám alatti épület utcafrontra nyíló bejárata mellett aprócska tábla jelzi: itt működik a Völgy Alapítvány által fenntartott Lehetőségek Klubháza. Az ide betérőt otthonos, élettel teli helyiségek fogadják, a falakat a klubtagok által készített alkotások díszítik. Például az Univerzum több tucat, kisebb-nagyobb gyapjúbolygóból leképezett mása, amely talán egy kicsit szimbolikus jelentőségű is a közösség életében.
– 2018 januárjában ünnepeltük a tízéves fennállásunkat – kezdi Marketti Zsombor intézményvezető. – A Lehetőségek Klubháza olyan pszichiátriai betegek nappali ellátását biztosítja, akik otthon élnek, nem igényelnek teljes ellátást, ugyanakkor a mentális állapotuk szinten tartása, illetve fejlesztése érdekében fontos, hogy a hétköznapjaikban legyen egy rendszer, részt vegyenek valamely foglalkozásunkon, vagy egyszerűen csak tartozzanak egy közösséghez.
A Lehetőségek Klubházában készégfejlesztő és terápiás programok egyaránt vannak, emellett kiemelt szerep jut a művészeteknek is, a festészettől kezdve a zenélésén át a színjátszásig és a drámapedagógiáig. A szerda délutánonkénti tematikus művészetterápiás csoport ugyan zárt, de az esti „művészkávéházhoz” bárki csatlakozhat, aki örömét leli az alkotásban – így segítve elő a pszichés betegséggel élők társadalmi elfogadását. A tapasztalatok kedvezők, az ősszel indult nemezszakkörön egyre több kisgyerek vesz részt, meséli Szőke Veronika, az alapítvány művészetterapeutája, aki egyúttal szakterületének rejtelmeibe is beavat.
A művészetterápia segíti a gyógyulást és a visszailleszkedést
– A pszichiátria tudománya és a művészet világa szinte egyidőben, a 19-20. század fordulóján fedezte fel egymást – magyarázza. – Azelőtt, a 18. század végéig láncon, rabként tartották a mentális betegeket. Philippe Pinel francia pszichiáter volt az első, aki festő- és rajzeszközöket adott az ellátottak kezébe, mert felismerte a kreatív munka pozitív hatásait. Az alkotásoknak azonban ő még nem tulajdonított túl nagy jelentőséget – azokat csak jóval később kezdték el vizsgálni, mint a tudattalan megnyilvánulási formáit.
A művészetterápia magyarországi nagyjai közt többek között Jakab Irént és Hárdi Istvánt tartják számon, Zalában pedig Marketti Juditnak és dr. Győri László pszichiáternek köszönhetően szerveződtek az első művészetterápiás kiállítások és táborok az 1990-es évek végén.
– A művészetterápia gyógyító hatása a műalkotások létrehozásában, annak élvezetében rejlik, tehát a művészi érték másodlagos – folytatja. – A 20. század egyes művészeti irányzatainak képviselői felfigyeltek a pszichiátriai betegek alkotásaiban megmutatkozó sajátosságokra. A magas művészeti alkotásokban is számos hasonló elemmel találkozunk, mint például a széttöredezettség, álomszerűség, irreális elemek.
A pszichiátriai betegek munkáit a manapság egyre nagyobb teret hódító art-brut (nyers művészet) irányzatához sorolják, amelynek egyik jellemzője a hallucinációk, álomszerű képek ábrázolása. Szőke Veronika hozzáteszi: nagyon fontos, hogy a betegekben lévő félelmek, hallucinációk alkotás formájában megnyilvánuljanak, ám a művészetterápiás foglalkozások célja nem a meghökkentő alkotások létrehozása, hanem az érintett társadalomba történő visszailleszkedésének a segítése. A Lehetőségek Klubházában mindent meg is tesznek ezért.A mindenki előtt nyitott „művészkávéházban” a művészet szeretetén, valamint a közösségi alkotómunkán van a hangsúly, a havonta egy alkalommal megrendezett Teaházban pedig egy-egy érdekes embert látnak vendégül, aki hivatásáról, hobbijáról mesél az érdeklődőknek.
Nemes Dóra