Csalók és egy, az igazoltató rendőrt autójával szándékosan elsodró körözött személy is bíróság elé áll kedden

Telefonos „ügyeskedő” és csaló biztosítási ügynök, az igazoltató rendőrt autójával szándékosan elsodró körözött személy, és az állami költségvetést megdézsmáló cégvezető is a vádlottak padjára ül majd holnap.

Közel 5 milliót „játszott át” a saját zsebébe egy biztosító társaság üzletkötője, a 47 éves G. E.

Nem egyszerű a biztosítási ügynökök dolga, az szent igaz, hiszen egész nap talpalnak, és az ügyfeleket győzködik, hogy kössenek már egy biztosítást velük. És pont ezt a nem egyszerű munkát tette most még nehezebbé tisztességes munkatársainak egy zalabéri, 47 éves nő– G. E. –, aki üzletkötőként nem csupán a kenyéradó biztosítóját, de a jóhiszemű üzletfeleit is átverte: a becsapottak ezután – valószínűleg – messzire elkerülik majd a biztosítós üzletkötőket… A vádlottá lett nő bűnpere holnap kezdődik a Zalaegerszegi Járásbíróság dr. Sinkó Vilmos vezette büntetőtanácsa előtt. Ismerjünk meg néhány konkrétumot a vádiratból.

A 47 éves, zalabéri nő 2012. december 20. napjától két esztendőn át volt egy biztosító-részvénytársaság pénzügyi szolgáltatások közvetítésével foglalkozó üzletkötője, mint egyéni vállalkozó. A közvetítői jogviszony alapján biztosítási, banki és nyugdíjpénztári szerződéseket közvetített a részvénytársaság részére.

A rá vonatkozó szabályzatok alapján az életbiztosítási ajánlatot elektronikus rögzítéssel vehette fel. Az ügyfél azonosítását követően – az adatok elektronikusan történt rögzítésével – készítette el a biztosítási ajánlatot, majd azt elektronikusan továbbította a biztosító-részvénytársaság ajánlatokat és szerződéseket nyilvántartó rendszerébe. Az ajánlat felvétele során, papír alapon mindössze egy egylapos nyomtatvány készült, amit a nőnek faxon azonnal meg kellett küldenie a biztosítónak, illetve papír alapon a havonta megrendezésre kerülő értekezleteken kellett személyesen, tételesen átadnia a biztosító munkatársai számára.

A nő által megkötött életbiztosítások első díjának beszedése készpénzben, átvételi elismervény ellenében történt, kizárólag életbiztosítások díjainak beszedésére használatos átvételi elismervény-tömb használatával. A nő a megkötött biztosítások után jutalékra tarthatott igényt, mely az első biztosítási díj beérkezése és lekönyvelése után vált esedékessé.

Egy sértettet 900 ezer forinttal vert át

Az egyik sértett 2014. július 25-én, a lakásán kötötte meg a biztosítási szerződést a nővel, és az első havi díjat – 15 ezer forintot – 2014. augusztus 01. napján átadta a nőnek, aki azt be is fizette a biztosításra, így a szerződés szabályosan létrejött.

Azonban a nő a szerződés megkötését követően azt mondta a sértettnek, hogy eseti, nagyobb összegű befizetéseket is lehet teljesíteni, növelve ezzel a biztosítási szerződés értékét. Így a sértettet rá tudta beszélni arra, hogy 2014 szeptemberének elejéig, három egyenlő részletben, összesen 900 ezer forint eseti díjat adjon át a részére. A vádlottá lett nő azonban a pénzt nem fizette be a sértett biztosítására, hanem azzal sajátjaként rendelkezett, vagyis elsikkasztotta azt. Azért, hogy az elismervények ellenőrzésekor ne derüljön ki a nagyobb összegű pénzátvétel, a nő a nyugtatömbjében csak az első példányt töltötte ki, a másod- és harmad példányokra pedig valós és fiktív adatokkal újabb díjátvételeket tüntetett fel. A sértettől átvett 900 ezer forintot felélte, amely kár nem térült meg.

Nemcsak az ügyfeleit, de a biztosítót is átverte

A nő 2013. január 29. és 2014. július 29. között több esetben nyújtott be a biztosító zrt.-hez olyan, életbiztosítás megkötésének alapjául szolgáló, valótlan tartalmú ajánlatot és ehhez kapcsolódó nyilatkozatokat, amelyeknél ügyfélként olyan személyek szerepeltek, akiknek adatait más biztosításkötésekből ismerte, azonban ezek a személyek nem tudtak arról, hogy a kérdéses biztosítási szerződések létrejöttek és nem is akartak ilyen szerződéseket kötni.

A módszere úgymond egyszerű volt: a fiktív adatokkal benyújtotta a meg sem kötött szerződést, és befizette az első, néhány ezer, maximum néhány tízezer forintos díjat, majd felvette a biztosítótól a szerződéskötés után járó, több százezer forintos jutalékot. Ezután az általa „kötött” biztosítási szerződéssel már nem foglalkozott, amit így a biztosító néhány hónap múlva, díjnemfizetés miatt törölt. A nő a valótlan tartalmú és hamis ajánlatok, valamint nyilatkozatok felhasználásával a zrt.-től 18 szerződés után összesen 3 millió 693 ezer 211 forintnyi jutalékot szerzett meg jogtalanul, mely összegből végül beszámítás folytán 682 ezer 468 forint megtérült.

A nő 2014. szeptember 28. és 2014. november 27. napja között, további 11 esetben nyújtott be a zrt-hez életbiztosítás megkötésének alapjául szolgáló, valótlan tartalmú és hamis ajánlatot, amelyeknél ügyfélként ugyancsak fiktív személyek voltak megadva, és amelyeknél általában az ő és a tevékenységéről nem tudó fia telefonszáma és e-mail címe szerepelt, véletlenszerűen megadott személyazonosító igazolványszámok mellett. A nő ezután az újabb, 11 fiktív szerződés után összesen 2 millió 239 ezer 107 Forint jutalékot akart jogtalanul megszerezni, azonban a biztosító csupán 6 szerződés után fizetett, összesen 1 millió 057 ezer 238 forint jutalékot, míg 5 szerződés után jutalék kifizetésére már nem került sor. A biztosító ezeket a szerződéseket később – díjnemfizetés miatt – ugyancsak törölte.

A nő a csalásaival – azaz a valótlan tartalmú és hamis ajánlatok, valamint nyilatkozatok felhasználásával – a biztosító zrt. sértett sérelmére összesen 5 millió 932 ezer 318 forint kár okozását kísérelte meg, melyből 4 millió 750 ezer 449 forint volt a ténylegesen okozott kár. Ebből az előbb említett beszámítás folytán 682 ezer 468 forint térült meg. A Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség a nő ellen jelentős kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és sikkasztás bűntette, valamint 28 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Járásbíróságon.

A körözés alatt álló H. Cs. szándékosan sodorta el autójával a zsarut

Egy körözés alatt álló férfi a tavalyi év utolsó napján ütötte el gépkocsijával az őt igazoltató rendőrjárőr egyik tagját Zalaigricén, majd elhajtott a helyszínről. A zsaru szerencsére csak könnyebben sérült meg, a visszaeső H. Cs. viszont hivatalos személy elleni erőszak bűntette és testi sértés miatt is felelni fog majd holnap a Zalaegerszegi Járásbíróság dr. Czipóth Edit vezette büntetőtanácsa előtt. A vádlott és a tanúk meghallgatása, majd ennek függvényében ítélethirdetés várható.

H. Cs. terhelt 2017. december 31-én, 17 óra 50 perc körüli időben autózott Zalaigricén, a Fő utcában Daewoo Nexia típusú személygépkocsijával, melynek jobb első ülésén élettársát szállította. Ugyanitt látott el járőrszolgálatot a pacsai rendőrőrs két főtörzs-zászlós rangú rendőre is. Amikor H. Cs. a rendőrségi szolgálati gépkocsit a Fő utcában megelőzte, a rendőrök észrevették, hogy a világítása rendellenesen működik, ezért elhatározták, hogy intézkedés alá vonják. Járművükkel a terhelt által vezetett gépkocsi után mentek és a Zalaigricét Szentpéterúrral összekötő mellékúton, a zalaigricei temető mellett kék fényjelzéssel és az „Állj, Stop Ellenőrzés” felirat felkapcsolásával megállásra szólították fel. Ennek a vádlott a jobb oldali útpadkára húzódással eleget is tett, s a jármű motorját leállította.

Az egyik rendőr az ellenőrzött jármű bal első ajtajához lépett és a járművezetőt okmányainak átadására szólította fel, míg a másik zsaru, a gépkocsi bal hátsó részénél állva az intézkedést biztosította. Az okmányok ellenőrzése során kiderült, hogy H. Cs. körözés alatt áll. Emiatt az egyik rendőr az ellenőrzött gépkocsi mögé ment, majd rádión felvette a kapcsolatot a tevékenység-irányítási központtal, ahonnan megerősítették a körözés tényét. H. Cs. ellen a Nagykanizsai Járásbíróság 2017. december 20-án bocsátott ki elfogatóparancsot. A másik járőr ezalatt elvégezte H. Cs. alkoholszondás ellenőrzését, mely negatív eredménnyel járt.

A rádiózó rendőr visszament a gépkocsi bal első ajtajához, ahhoz képest kissé a gépjármű elejének irányába helyezkedett el, majd a nyitott ablakon keresztül felszólította H. Cs. terheltet, hogy szálljon ki az autóból. Azonban a terhelt meghallotta a rendőrök közötti beszélgetést, így értesült arról, hogy körözésének tényét felfedték, ezért elhatározta, hogy elmenekül a helyszínről. Beindította a motort, és a gépkocsival nyomban el is indult, oly módon, hogy azt a menetirány szerinti jobb oldali útpadkáról az úttest közepe irányába és ily módon a jármű bal eleje előtt álló rendőr felé kormányozta. A rendőr főtörzs-zászlós a helyzete, a balra, előre mozduló gépkocsi haladási iránya és a karosszéria síkjából kiálló baloldali visszapillantó tükör miatt a jármű mellől elmozdulni már nem tudott, így a gépkocsi ebben a pozícióban néhány méteren keresztül magával sodorta, majd a sebesség fokozódásával az úttestre esett, melynek során, a jobb könyökén zúzódásban és horzsolásban megnyilvánuló, 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

Bár a rendőrök, amint lehetett H. Cs. üldözésére indultak, de elfogására összehangolt rendőri akció keretében csak azt követően került sor, hogy az autójával a 75-ös számú főúton balesetet szenvedett. Mindezek miatt H. Cs. terheltet, mint visszaesőt vádolta meg hivatalos személy elleni erőszak bűntettével és testi sértés vétségével a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség.

Alaposan megdézsmálta az állami költségvetést H. B.

Folytatólagos tárgyalására megy holnap H. B. a Zalaegerszegi Járásbíróságra, ahol dr. Gaider Bálint büntetőtanácsa dönt majd a költségvetési csalással vádolt férfi bűnösségéről. A vád szerint H. B. egy zalai székhelyű cég ügyvezetőjeként a 2012. évben több számlát nem szerepeltetett a cég könyvelésében, illetve az adóbevallásában, ezáltal a vállalkozás bevételei után ÁFA-adónemben keletkezett adóbevallási és adófizetési kötelezettségének nem tett eleget. Cselekményeivel az állami költségvetésnek 14 millió 864 ezer 754 forintos vagyoni hátrányt okozott. Holnap szakértői vélemény ismertetése, ennek függvényében pedig ítélethirdetés is várható.

Nagykanizsán bukott le a tízmilliós kárt okozó telefonos csaló – B. Gábor holnap ül majd először a vádlottak padjára

Még 2016 decemberében, Nagykanizsán fogták el B. Gábort, azt a telefonos csalót, aki megtévesztett emberek adatainak a felhasználásával több, mint tízmillió forintos kárt okozott az egyik távközlési szolgáltatónak. A férfi ellen vádat emeltek a dél-zalai város ügyészei, holnap pedig először ül majd a Nagykanizsai Járásbíróság tárgyalótermében a vádlottak padjára. Bűnösségéről és büntetéséről Schábné dr. Proszonyák Éva tanácselnök dönt majd.

B. Gábor terhelt 2016 augusztusától decemberi elfogásáig, Magyarország egészét „vadászterületnek” tekintve, a nagyobb városokban kereste fel az egyik távközlési szolgáltató üzleteit, ahol különböző mobiltelefon készülékeket vásárolt új előfizetéssel, részletre. Debrecen, Hajdúszoboszló, Makó, Szolnok, Szentes, Tiszafüred, Kiskunlacháza, Veresegyház, a főváros, Tatabánya, Ajka, Pápa, Győr, Szombathely, Keszthely, Kaposvár szerepelt a kiszemelt célpontok között. A módszere mindig ugyanaz volt: vásárlásai során idegen személyek személyes adatait használta fel oly módon, hogy a távközlési szolgáltató munkatársait tévedésbe ejtve, legtöbbször egy hamis adatokkal kitöltött, általa, fénymásolással gyártott „ideiglenes személyi igazolvánnyal” igazolta személyazonosságát.

És hogy jutott hozzá az idegen személyek adataihoz? Az internet különböző felületein, mint fuvarozással foglalkozó vállalkozó adott fel álláshirdetéseket. Aztán a hirdetésekre jelentkező személyektől különböző indokokkal személyes adatok megadását kérte, így szerzett telefonszámokat, személyi igazolvány számokat, illetve egyéb személyes adatokat. Ezt követően, személyigazolványának cseréjekor a személyigazolvány igénylő lapot lemásolta, s a másolás során annak megnevezését „ideiglenes személyi igazolvány”-ra változtatta, majd azokat már az álláshirdetésre jelentkező, jóhiszemű személyek adatait felhasználva töltötte ki, és az így elkészített hamis iratokat használta fel aztán a távközlési szolgáltató üzleteiben a mobiltelefon-készülékek vásárlása során. Az adásvételi, illetve a mobil előfizetési szerződések így valótlan tartalommal készültek el, amelyeket a terhelt aláírt az érintett ügyfél nevében. A szerződések megkötése után, ha szükséges volt, a készülék első részletét kifizette, azonban, ha túl nagy összeget kellet befizetni, ekkor elállt a vásárlástól. Aztán a részletre megvásárolt telefonok után a havi törlesztő-részleteket már sosem fizette meg. A megszerzett mobiltelefonokat elsősorban Budapesten, a Józsefvárosi piacon értékesítette ismeretlen személyek részére, az értük kapott pénzt pedig felélte.

Nézzünk egy esetet a sokból:

Egészen pontosan 18 alkalommal tért be az „áldozatként” kiszemelt távközlési szolgáltató üzleteibe. B. Gábor 2016. november 9-én, Debrecenben tért be a sértett távközlési cég egyik üzletébe, majd ott magát P. Róbertnek kiadva – akinek az adatait az interneten szerezte meg – az általa kiállított, hamis ideiglenes személyi igazolvány felhasználásával, részletre vásárolt meg egy Samsung Galaxy S7 típusú, 314 ezer 271 forint értékű mobiltelefont. A készülék megvásárlásakor mindössze 8.490 Ft-ot fizetett ki kezdő részletként, majd a készülékkel távozott az üzletből. A szolgáltatás további ellenértékét, a telefon részleteit persze már nem fizette meg, 305 ezer 781 forintos kárt okozva ezzel a Hajdú-Bihar -i megyeszékhelyen. Másnap a Dunántúlra, Ajkára utazott, majd ott ismét megpróbálkozott a telefonvásárlással, ugyancsak sikerrel: P. Róbert adatait felhasználva, ismét sikerült megkaparintania egy Samsung Galaxy S7 típusú mobiltelefont. Ajkán, csakúgy, mint Debrecenben, ismét okozott 305 ezer 781 forintos kárt.

És ez így ment tovább, egészen 2016. december 15. napjáig, amikoris Nagykanizsára utazott B. Gábor, hogy itt is megpróbálkozzon a csalással. Rajtavesztett, ugyanis a sértett távközlési cég biztonsági szolgálata már tájékoztatta üzleteit a csaló férfiről, ezért hiába ment el két kanizsai üzletbe is, már egyik boltban sem szolgálták ki. A második telefonos üzletből aztán értesítették a rendőrséget, és a gyorsan kiérkező rendőrjárőrök a helyszínen elfogták B. Gábort. Az igazoltatás során nevezettnél feltalálásra került kettő, a csalásokhoz használt hamis okirat is. A bűncselekményeket a most megvádolt férfi rendszeres jogtalan haszonszerzési célzattal, megélhetését ebből biztosítva, azaz üzletszerűen követte el. A férfi a bűncselekményekkel a sértett távközlési cégnek összesen 10 millió 550 ezer 977 forintnyi kárt okozott, mely a nyomozás során nem térült meg. Mindezek miatt B. Gábor terheltet folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettével, 18 rendbeli személyes adattal visszaélés vétségével, valamint 33 rendbeli, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolta meg a Nagykanizsai Járási Ügyészség.

Papp Attila