Cseresnyés: 2020-ig 365 milliárd forint jut a balatoni térség közlekedésének fejlesztésére

Az M3-as autópálya XV. kerületi zajvédő faláról is szó volt hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt.

Hajdu László (DK) szerint az M3-as autópálya XV. kerületi szakaszán 2010-ig folyamatosan épült a zajvédő fal. Az Orbán-kormánynak nem számít, mit akarnak az emberek, csak az a fontos, hogy a Fidesz-közeli vállalkozók jól járjanak - mondta, hozzátéve: bizonyos vállalkozóknak az áll érdekében, hogy leszorítsák az autópálya melletti ingatlanok árát, hogy aztán olcsón megszerezhessék azokat. A kerület volt polgármestere - akinek képviselővé választása miatt a hétvégén választás lesz a kerületben - azt mondta, többször kezdeményezte a hiányzó szakasz megépítését, és hosszú jogi procedúra után a BKK most szeptemberben hagyta jóvá a közbeszerzést.    

Az ellenzéki politikus bírálta a kormánypártok polgármesterjelöltjét, László Tamást, aki szerinte a beruházás ügyében szembefordult saját választókerületével. Hajdu László a baloldali ellenzék által támogatott Németh Angéla alpolgármester polgármesterré választását javasolta.    

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára - rámutatva arra, hogy az elmúlt négy évben Hajdu László volt a kerület vezetője - azt mondta, a képviselőnek kellett volna mindent megtenni annak érdekében, hogy a zajvédő fal megépüljön. Önök hibáztak és most a kormányon kérik számon - hangoztatta, azt kérve, ne untassa politikai és kampányfelszólalásokkal a parlamentet.    

Beszámolt arról, hogy a kormány az elmúlt években ezermilliárdos nagyságrendben költött útfelújításra. Elmondta, hogy az M3-as XV. kerületi zajvédőjének költsége 360 millió forint, és a beruházás megvalósítását kétszer is megtámadták a bíróságon. A közbeszerzési szerződést még idén aláírhatják, a kivitelezés 2019 tavaszán indul - részletezte.

A közlekedésről is szó esett a kérdések során, az Országgyűlés hétfői ülésén.   

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) arra kérdezett rá: mikor vehetik végre igénybe Siófok, Balatonfüred és Keszthely lakosai, valamint az ide érkezők a beígért elektromos buszokat? Emlékeztetett: három éve jelent meg a kormányhatározat a beszerzésről, érdemi lépések azonban nem történtek - mondta.    

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: a turisztikai ügynökség közreműködésével folyik a közbeszerzés. Felsorolta, milyen beruházásokat végeztek el a déli parti vasútvonalon, amelyek jelentősen csökkentették a menetidőt. Balatonfüreden is nagyszabású fejlesztések zajlottak - tette hozzá.

Molnár Gyula (MSZP) arra kérdezett rá, mit kívánnak tenni az M0-s autóút, valamint a Kelenföld-Százhalombatta vasúti vonalszakasz felújítása során tapasztalható közlekedési káosz enyhítése érdekében? Miért nem nyáron végezték el a munkát? Mikor lesz végleges megoldás? - sorolta kérdéseit.     

Cseresnyés Péter a vasúti közlekedésről azt mondta: a kivitelezők megtették a szükséges lépéseket, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az átmeneti kellemetlenségeket. Az M0-s autóút déli részén a torlódás kezelése érdekében átalakították a jelzőlámpa-programot, néhol rendőr irányítja a forgalmat és átszervezték a közösségi közlekedést is. A Hárosi Duna-hídon már három sávon haladhat a forgalom - sorolta.    

Kocsi-Cake Olivio (Párbeszéd) az esetleges nyári vasútfejlesztésekre kérdezett rá. Járatsűrítésre, további kocsik hozzáadására, klímák felszerelésének tervére kérdezett rá, emellett korszerű utastájékoztatás kiépítését is szorgalmazta.     

Cseresnyés Péter úgy felelt: 2020-ig 365 milliárd forint jut balatoni beruházásokra és már eddig is tetemes összeg állt rendelkezésre a térség közlekedésének fejlesztésére. Kelenföldtől Balatonszentgyörgyig 284 milliárd forintból fejlesztették a vonalat. Az utasok számos módon tájékozódhatnak, a többi között online eszközök is rendelkezésre állnak erre.

Ugyancsak a kérdések során a műanyagáruk termékadójáról is beszéltek a képviselők a parlamentben.

Schmuck Erzsébet (LMP) üdvözölte, hogy a kormányzat emelni akarják a műanyag tasakok és az egyszer használatos műanyag eszközök termékdíját. Milyen mértékű emelésre lehet számítani, mire fordítják az ebből befolyó összeget? - kérdezte a politikus.   

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy az eredményes intézkedéseknek köszönhetően egyre kevesebb üzletben lehet ingyenes műanyag táskát kapni, a zacskók forgalmazása pedig közel a felére csökkent.   

A termékdíj-emelés részleteit most dolgozzák ki - tette hozzá.

MTI