Érkeznek az első, egyezségkötésre irányuló kezdeményezések az ügyészségekre

Tegnap, egy tartási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos bűneset kapcsán ismerhette meg a bűnügyi hírek iránt érdeklődő olvasó az új büntetőeljárási törvény egyik „újdonságát”, a büntető végzés fogalmát. Ma pedig szomszédos megyénk, Somogy bűnügyi híreiből válogatva adunk betekintést egy másik, ugyancsak újdonságnak számító büntetőeljárási „formuláról”: az egyezségkötésről. Az összefoglalót a Somogy Megyei Főügyészség sajtóközleményeiből válogatva készítettük.

Az egyezségkötés célja, hogy hatékonyabbá tegye a büntetőeljárásokat, melynek keretében a vádemelés előtt az ügyészség és a terhelt egyezséget köt a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről, – a büntetés neméről, tartamáról – így a terhelt közreműködésével elkerülhető egy hosszadalmas és költséges bizonyítási eljárás. Azt hozzá kell tenni, hogy az ügyészek általában csak akkor kötnek egyezséget, ha kevés a bizonyíték a gyanúsított ellen, és ezért kétséges az, hogy a tárgyalás során sikerül-e majd bebizonyítaniuk bűnösségét. Kiemelendő azonban, hogy a bűncselekmény tényállása és a jogi minősítése nem lehet megállapodás tárgya, azt továbbra is az ügyész állapítja meg, és az egyezséget a bíróságnak jóvá kell hagynia.Ez hasonlít az amerikai filmekben látott azon esetekre, mikor az ügyészek és a vádlott a tárgyalás előtt megegyeznek: nem kell hosszú-hosszú hónapokig folyó tárgyalást tartani, a terhelt beismeri a bűn elkövetését, az ügyészek pedig enyhébb büntetést kérnek rá, amit a bíró hagy jóvá az ítéletével. Ezek az egyezségek azért nem keverhetők össze az úgynevezett vádalkuval, mert ott a gyanúsított az enyhébb ítéletért, vagy a vádelejtéséért „feldobja” – így nevezik ezt a szlengben – az ügyésznek egy olyan bűncselekmény elkövetőjét, aki addig nem volt ismert a nyomozóhatóság előtt.

A Kaposvári Járási és Nyomozó Ügyészséghez egy közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, míg a Fonyódi Járási Ügyészséghez pedig egy ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt indult bűnügyben fordultak egyezségkötési kezdeményezéssel a terheltek, illetve védőik. Azonban mindkét esetben elegendő bizonyíték állt rendelkezésre ahhoz, hogy az ügyészség az új Büntetőeljárási törvény adta lehetőségek közül más eljárási forma választásával – az egyik esetben büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárással, míg a másikban a gyanúsított gyorsított eljárásban való bíróság elé állításával – gyorsítsa fel a büntetőeljárásokat, ezért az ügyészség egyik egyezségkötési kezdeményezéssel sem értett egyet, így azokat elutasította.

Papp Attila