Mit is kell tudni a balatoni viharjelzőkről?

A szabad vizeken tartózkodás szabályai között sok más mellett az is szerepel, mi a teendő a különböző szintű viharjelzések idején.

A katasztrófavédelem a Balatonon, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza-tavon működtet viharjelző állomásokat április elejétől október végéig. A szabad vizeken tartózkodás szabályai között sok más mellett az is szerepel, mi a teendő a különböző szintű viharjelzések idején. A nyár eddigi időjárása ugyan nem kifejezett strandidőt hozott, azonban az elkövetkező napokban, hetekben reméljük olyan idő lesz, amely a fürdőzés mellett, számos egyéb vízi elfoglaltságnak ad lehetőséget, így jó tisztában lenni, hogy miről is tájékoztat a viharjelzés.

Fotó: Mihályka Szabina tűzoltó főhadnagy /Somogy MKI

A viharjelzések tóparti megjelenítését a Balaton körül harmincegy stabil fényjelző viharjelző, a kiemelt strandokon tizenöt mobil tájékoztató fényjelző végzi. A Balatont három medencére osztották, így lehetővé vált, hogy akár eltérő, ezáltal pontosabb jelzést kapjanak a fürdőzők és vízen közlekedők.

Ha egy órán belül a szél eléri a 40 kilométer/órás sebességet, automatikusan életbe lép az elsőfokú viharjelzés. A lámpák percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzéssel figyelmeztetnek az elővigyázatosság fontosságára, ilyenkor a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni, kivéve a versenyengedéllyel rendelkező versenyzőknek rendezett úszóversenyen (bajnokságon) részvevőket, amennyiben a vízi rendezvényt a vízirendészeti hatóság engedélyezte. Nem árt tudni, hogy fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz (játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható eszközök stb.) vízen történő használata is, amely a vízi közlekedésről szóló törvény szerint nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek.

Abban az esetben, ha a szél erőssége eléri, vagy meghaladja a 60 kilométer/órát, életbe lép a másodfokú viharjelzés, és a viharjelzőlámpák percenként kilencvenszer villannak fel. Ebben az időszakban tilos úszni, fürdőzni, valamint csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni.

A Balaton Európa legnagyobb tava. A déli part enyhébb lejtésű partszakasza kisgyermekek részére ideális, míg az északi oldal mélyebb vize felnőtteknek, vagy jó úszóknak ajánlható. Az átlagos vízmélység 3,6 méter, de a meder változásai miatt több eltérő tulajdonságú terület alakult ki, egyes helyeken enyhe lejtésű, de nagyon sok ponton hirtelen mélyül, emiatt még a jó úszók számára is veszélyes lehet.

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) által felügyelt és működtetett rendszer a főigazgatóság és az érintett megyei igazgatóságok honlapján keresztül is tájékoztat a tavak aktuális viharhelyzetéről. A vízen és víz mellett dolgozók, sportolók, pihenők és a környéken élők gyorsabb és hatékonyabb informálása érdekében készült a "TAVIHAR" elnevezésű, mobileszközökön használható Widget alkalmazás.

Az ingyenesen letölthető program jelenleg Android alapú okostelefonokra és tabletekre optimalizált. A kismértékű adatforgalmat igénylő alkalmazás futtatásához, megjeleníthető adatainak frissüléséhez folyamatos internetkapcsolat szükséges.