Még egy ünnep pünkösdkor – Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja

Különleges az idei pünkösd: amellett, hogy – ahogyan eddig is – a Szentlélek eljövetelére és az Egyház születésére emlékezünk, a Szűzanya iránti szeretetünket, tiszteletünket is kifejezhetjük. Márciusban ugyanis, Ferenc pápa döntése nyomán, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, amely a liturgiában a pünkösdvasánap utáni hétfőn kapott helyet.

Vagyis a katolikus naptár újabb szép Mária-ünneppel gazdagodott, amit ebben az esztendőben tartunk meg először. Az Egyház Anyja titulus, persze, nem új keletű, hiszen ily’ módon1980 óta a Loretoi Litániában is megszólítjuk a Szűzanyát. Az Istenszülő nemcsak Krisztus édesanyja, hanem mindannyiunké, s ott volt a Szentlélek eljövetelénél, az egyház születésénél is, így hát az emléknap időpontja telitalálat.

Ahogyan  Kovács Zoltán mariológus emlékeztet a vatikáni döntés kapcsán a Magyar Kurírnak írt elemzésében, Boldog VI. Pál pápa 1964. november 21-én mondott homíliájában nevezte először „hivatalosan” Máriát az Egyház Anyjának. Ő sem olyan értelemben szorgalmazta azonban a Mater Ecclesiae titulust, mintha Mária „hús-vér szülőanyja” volna magának az Egyháznak, hanem Máriának a Krisztusban megkereszteltekkel és ezáltal az Egyház tagjaival fennálló lelki anyaságát kívánta hangsúlyozni. Ennek tartalmát később Szent II. János Pál pápa is elmélyítette a Redemptoris Mater körlevél II. fejezetében.

Ocsovai Grácián: Krisztus anyát adott az egyháznak és a világnak (Fotó: Gergely Szilárd)

Ocsovai Grácián ferences szerzetes, aki havonta tart lelki alkalmakat Kiskanizsán azt mondja, „picit lógott ez a nap” a katolikus ünnepi naptárban, hiszen karácsony második napja és húsvéthétfő is hangsúlyos, a pünkösdhétfőre viszont eddig nem esett akkora figyelem. Most, az Egyház Anyjának emléknapjával ez megváltozik. S azt se feledjük, Szűz Mária a Szentlélek mátkája, így a vatikáni döntést a zalaegerszegi Jézus Szíve-templom plébánosa a Szentlélek Isten ajándékának tartja.

– Az, hogy ő az Egyház Anyja, azt jelenti, mindannyian az ő köpönyege alatt lehetünk, hiszen ő minden ember édesanyja – folytatja Grácián testvér. – A Szentlélek eljövetelekor Mária is ott volt az apostolokkal, hiszen amikor Jézus mennybe ment, megígérte a harmadik isteni személy eljövetelét, amit Krisztus tanítványai és édesanyja imádkozva vártak. Krisztus anyát adott az egyháznak és a világnak, olyan anyát, akinek segítségét mindig és mindenkor kérhetjük.Az a cél, hogy minél többen térjünk be a köpenye alá, már csak azért is, mert a prófécia szerint a végidőkben ő lesz a legerősebb menedéke minden embernek. Tudatosítsuk magunkban: ő tud rajtunk segíteni Jézus után, s Krisztus azért adta nekünk, hogy hozzá vezessen el bennünket, és a gonosz erők ellen oltalmat nyújtson.

A Szűzanya 1917-ben, fátimai jelenéseikor azt kérte az emberektől, forduljanak Isten felé, tartsanak bűnbánatot és imádkozzák a rózsafüzért. De oltalmát kérni a népszerű, sokak által ismert imádsággal is lehet:

Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya. Keservét a búnak-bajnak eloszlatni van hatalmad. Hol ember már nem segíthet, a Te erőd nem törik meg. Hő imáit gyermekidnek, nem, Te soha nem veted meg. Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy. Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya.

Péter Árpád

A Szűzanya tavaly is üzent – a pásztói szobron jól látszanak a könnyek…

Az Egyház Anyjának emléknapján gyertyás körmenet tartanak pünkösdhétfőn, amely a 18 órai szentmise után indul a megyeszékhelyi Jézus Szíve ferences templomtól. Ocsovai Grácián azt mondja, mindazokat várják, akik Jézus Szent Szívét és Szűz Máriának, az Egyház Anyjának Szeplőtelen Szívét szeretnék engesztelni, és szeretetüket a körmenetben való részvétellel kifejezni. A zarándoklat részesei út közben rózsafüzért imádkoznak majd Isten nagyobb dicsőségére, a Szűzanya tiszteletére, bűneik bocsánatára, szeretetük jeléül, Szűz Mária oltalmát kérve családjukra, hazánkra, élőkért, holtakért, betegeikért könyörögve.