Isten áldja emléküket! – Ismét harcban állunk…
1025 sírkő emlékezteti az utókort a nagykanizsai temető első világháborús sírkertjében az első világégés áldozataira. A Honvédelmi Minisztérium programjának részeként, a kormány által biztosított, országosan kétmilliárd forintos keretösszegből, mára megújultak a sírkövek és a hősöknek emléket állító obeliszk is. Az ünnepélyes átadón a város és a honvédség vezetői mellett szép számmal jelentek meg kanizsaiak is.
Katonai tiszteletadással, ünnepélyes keretek között adták át a nagykanizsai temető felújított sírkertjét. 2016-ban a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezte az első világháborús sírok felújítását, ehhez a kormány biztosított támogatást.
– Sok-sok évtized mulasztását pótoltuk, amikor a magyar kormány kétmilliárd forintot szavazott meg és fordít az első világháborús hadisírok és temetőkben található emlékművek felújítására – fogalmazott Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese.
A sírkert eddig is számos megemlékezés színhelye volt, önkéntesek és a város tartotta karban, a 30 millió forintos támogatásból megvalósult teljes körű felújítás azonban még méltóbbá teszi az emlékezésre.
– Azokra a hősökre emlékezünk és emlékeztetjük az utódainkat, akik a legdrágábbat, az életüket adták a hazáért. Most még inkább elmondhatjuk, hogy méltó körülmények között tesszük ezt, amit az utódainknak is követni kell – mondta Dénes Sándor polgármester.
A múlt hősei előtti tisztelgés az utódok felemelő kötelessége, hiszen a múlt értékeire épülhet a jövőnk. Így válik igazzá az a Morus Tamás-i mondás, miszerint a hagyomány nem a hamu őrzését, hanem a láng továbbadását jelenti. Amikor a hősök előtt tisztelgünk, akkor ezt a lángot, a magyar örökség lángját adjuk tovább, hangsúlyozta Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő, aki beszédében aktualizálta is a hősök példáját, hiszen a száz évvel ezelőtti helyzettel párhuzamot vonva – mint mondta – Magyarország ismét harcban áll a sötétség erőivel, amelyek elvennék szabadságunkat, hagyományainkat, hitünket, biztonságunkat és országunkat. Ne legyenek illúzióink, tette hozzá, ebben a harcban nincs döntetlen:vagy mi győzünk – vagy ők.
– Hőseink mementóinál járva fel kell tennünk a kérdést: vajon azok a hősök, akik a hazáért adták az életüket, mit akarnának? Az önfeladást, a kiszolgáltatottságot, vagy azt, hogy megvédjük magunkat és hazánkat. Ők, akik a torkolattűzzel néztek szembe, vajon megijednének-e a hazugságoktól, a fenyegetésektől, a zsarolástól? A válaszuk, azt hiszem, mondhatjuk, itt van a kövekben. Isten áldja emléküket!
Fotó: Gergely Szilárd
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Lokálpatrióta Hetilapban jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.29.