Cseresnyés: a kormány elkötelezte magát a munkaalapú társadalom megteremtésében
Hétfőn a parlamentben interpellálhattak, azonnali kérdésekkel és kérdésekkel fordulhattak a képviselők a kormányhoz.
Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy drámai módon nőttek az egyenlőtlenségek, aki a szegény volt, még szegényebb lett, "a pereputty azonban dőzsöl". A fiataloknak olyan országot kell építeni, ahol boldogulni tudnak, az időseknek pedig tisztességes nyugdíjat kell adni - mondta, kijelentve azt is: nem lehet százezer forint alatti nettó Magyarországon. Azt is kérdezte, miért nem változtatták meg a munka törvénykönyvét a dolgozói biztonság érdekében.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára azt válaszolta: a kormány - szemben az MSZP-vel - elkötelezte magát a munkaalapú társadalom megteremtésében. A kabinet sokat tett a munkavállalók helyzetének javítása érdekében - hangsúlyozta, hozzátéve: a munka törvénykönyve széles körűen biztosítja a munkavállalók jogainak védelmét.
Pintér Tamás (Jobbik) arról számolt be, hogy a Dunaferr mozdonyvezetői sztrájkbizottságot alakítottak, s noha ez az egyik legkisebb egység a vállalatban, az alapanyagok szállításában kulcsszerepük van. Közölte: a területről legalább 50 ember hiányzik, amit túlórákkal pótolnak, miközben az érintettek fizetése nem éri el az árufeltöltőkét sem. Arról érdeklődött, mit tesznek a vasmű dolgozóiért, a szakemberhiány ellen és a megalázó bérek emeléséért.
Cseresnyés Péter, az NGM államtitkára azt vetette fel, hogy az MSZP kormányzása alatt a vállalat privatizációjáról döntött, az új tulajdonosok pedig 400-zal csökkentették a foglalkoztatottak számát. Jelezte, hogy leépítési szándékot a Dunaferr a jelenlegi kormány idején is jelzett, azonban végül számos célzott programnak köszönhetően minden munkavállalót meg tudtak tartani. Hozzátette azt is, a magánkézben lévő cég esetében a kormánynak nincs joga beavatkozni a bérvitákba, csak a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése adott lehetőséget a szabályozásban.
Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy az alacsony jövedelmi sávba tartozók helyzetét az elmúlt hét évben megnehezítették. Miért sokkal magasabb a minimálbérre kivetett járulékteher, mint hét-nyolc évvel ezelőtt? - kérdezte.
A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy miért nem kaptak 2014-ben a jogosultak nyugdíjprémiumot. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés akkor is meghaladta a 3,5 százalékot és tartható volt az államháztartási egyenleg.
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár azt mondta, hogy a képviselőnek nincs igaza, mert a szocialista kabinetek idején is adót kellett fizetni a minimálbér egy része után. Az elmúlt években a reálbér - a minimálbér és a garantált bérminimum esetében is - nagyobb mértékben emelkedett, mint az MSZP-kormányok idején - jelentette ki.
MTI