Nem csak elvi támogatásra számíthat a vidék
A vidék Magyarországa saját jogon is érdemes a fejlődésre, s hogy ma már beszélhetünk helyi gazdaságfejlesztésről, azt az olyan stratégiák is bizonyítják, mint a Mura-program – ezt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes mondta azon a konferencián, amelyet a dél-zalai térség fejlesztését célzó program résztvevőinek tartottak ma, a Medgyaszay Házban.
A térség hosszútávú gazdasági és turisztikai fellendítéséért, a fenntartható fejlődésért dolgoznak a Mura-program munkatársai és stratégiai partnerei. A konferencián a program miniszteri biztosa egyebek mellett az eddigi fejleményekről tájékoztatott.
– Hol tartunk, sikerült-e már, mondjuk, forrást szerezni komolyabb beruházásra? Ha ez a kérdés, akkor azt kell mondanom, igen. Ha az a kérdés, hogy például mezőgazdasági támogatásokat tudtunk-e szerezni kimondottan a Mura-program keretében megvalósítandó vállalkozásoknak, akkor azt kell mondani, ez még folyamatban van. De visszautalva a gondolat első felére: nagyon komoly fejlesztések fognak elindulni az erdőgazdaság, tehát a Zalaerdő berkein belül és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén – mondta el Cseresnyés Péter, a Mura-program miniszteri biztosa, országgyűlési képviselő. Ez utóbbi részeként szürkemarha- és bivalytelepet, valamint -tenyészetet alakítanak ki Letenye környékén, amely a gazdasági haszon mellett a térség turisztikai vonzerejét is növelheti.
Csepreghy Nándor miniszterhelyettes szerint a Mura-program és az ahhoz hasonló stratégiák azt bizonyítják, a helyi önkormányzatok és vállalkozások ma már tudják, hogy nem csak elvi támogatásra számíthatnak a kormánytól. – Az elmúlt hét év kormányzati munkájának az egyik legfontosabb gazdasági összefoglalója, hogy egészen a mai napig senki nem hitte el azt, hogy egyszerre, egy időben képes egy kormányzat csökkenteni az államadósságot, mérsékelni a költségvetési hiányt, csökkenteni a munkanélküliséget, munkahelyeket teremteni, a reálbéreket növelni és a gazdasági növekedést biztosítani. A második és harmadik Orbán-kormánynak ez lényegében egyszerre sikerült, és ez azt a lehetőséget tartogatja magában, hogy egyre több olyan forrás van, amit a vidéki élet minőségének javítása érdekében fel lehet használni – hangsúlyozta Csepreghy Nándor. A vidék Magyarországa saját jogon is érdemes a fejlődésre, tette hozzá a miniszterhelyettes, ezért a kormány továbbra is támogatja, hogy ne csak a főváros és a kéttucatnyi megyei jogú város tudjon jó minőségű, 21. századi szolgáltatásokat nyújtani, hanem a kisebb települések is képesek legyenek erre.
Fotó: Gergely Szilárd