A Romlottvár csempéi mesélnek – Hasszán bég és a széplányok

Több mint fél évezrede talán nem kevés bosszúságot okozott egy mesterembernek két eldeformálódott kályhaszem. A selejtes darabokat nem tudta felhasználni a – sokak által csak Romlottvárként emlegetett – Botszentgyörgy várának míves cserépkályhájához. Hogy legalább az anyag ne vesszen kárba, a konyhai kemence platniját erősítette meg a díszítő elemekkel. A sors fintora, hogy az újrahasznosított csempék nemcsak átvészelték az idő múlását, hanem igen szép karriert befutottak: a Múzeumok éjszakáján ez a leletegyüttes lett az Éj műtárgya a Thúry György Múzeumban.

Göndics Jánosné szemléli Az éj műtárgyát a Múzeumok éjszakáján (Fotó: Gergely Szilárd)

Bár a nagykanizsai intézmény hosszú évek óta csatlakozik a Múzeumok éjszakájához, a helyi rendezvény egyik programja, az Éj műtárgyának leleplezése még viszonylag fiatal kezdeményezés. Ennek keretei közt, 2014 óta már egy különleges érmegyűjteményt, egy gyapjas mamut agyartöredékét és Thúry György pallosát is láthatta a közönség. Idén a vitrinbe egy, a 15. század második feléből származó leletegyüttest választott a múzeum igazgatója, s egyben régésze, Száraz Csilla.

– Mivel 2018 Mátyás király-emlékév, úgy gondoltuk, mi is az ő korát megidéző tárgyi emlékeket választunk az Éj műtárgyának. A régészeti gyűjteményünkben egyébként nem csak ezek a kályhacsempék az egyetlen korabeli darabok: van két nagyon szép üvegpoharunk, de azok ideiglenesen a Magyar Nemzeti Múzeum egyik kiállításán láthatók.

A Múzeumok éjszakáján bemutatott kerámiák eredendően egy díszes cserépkályhához készültek – olyanhoz, mint amilyen a tatai várban is van. Ott már látható a cserépkályha rekonstrukciója, s annak alsó harmadát hasonló, zöldmázas elemek díszítik.

– Ha jobban megfigyeljük, a mi áttört díszű kályhacsempéink egy kissé ferdék, tehát selejtesek – hívja fel a figyelmet Száraz Csilla. –1976-ban, amikor Horváth László és Vándor László megtalálta a vár gazdasági szárnyának alapjait, a konyhával azonosítható helyiségben, egy kemence falából kerültek elő ezek a csempék. Mindez közvetetten bizonyítja, hogy Botszentgyörgy várkastélyában volt egy nagyon szép, míves kályha. A díszítésére szánt elemek készítésekor egy-kettő óhatatlanul deformálódott, de ezek nem vesztek teljesen kárba: más cseréptöredékekkel együtt a kemence sütőfelületébe ragasztották, a jobb hőtartás végett.

Botszentgyörgy vára – országos szinten is – az egyik legjobban feltárt régészeti lelőhely. A 15. század végén épült várkastélynak az egész alaprajza ismert, s történetét Vándor László már teljes egészében feldolgozta. A romok ma is megtalálhatók Nagykanizsa határának délkeleti szélén, a Szentgyörgyvári szőlőhegy keleti oldalán és a Szentgyörgyvári-folyás völgye felett.

A Romlottvár makettje és néhány ott talált eszköz egy 2009-es kiállításon (Fotó: Thúry György Múzeum)

– A néphit szerint itt állt Hasszán bég palotája. A török fejedelem állítólag fogva tartotta a környék szép leányait és asszonyait, innen ered a Romlottvár elnevezés. Ami a valóságot illeti, a ma már nem létező Szentgyörgy falu a 16. század végén került teljesen – felesége hozományaként – Bajnai Both János birtokába. Ő és testvére 1480 őszén kapott engedélyt Mátyás királytól egy erődített kastély építésére. A munkálatok a következő évben elindultak. A török ostrom idején rövid időre Kanizsa előterét védő végvár nem állt sokáig: több támadást is túlélt, ám az 1570-es évek végén a Haditanács leromboltatta, s szerepét az újonnan épült szentmiklósi – miklósfai – vár vette át.

Az, hogy ennyi mindent tudni lehet Botszentgyörgy váráról, annak köszönhető, hogy már hosszú évtizedekkel ezelőtt elkezdődött a régészeti feltárása. A kutatásokat 1969-ben Müller Róbert indította el, 1976-ban következett a nyugati – azaz a már említett gazdasági – szárny feltárása, majd a ’80-as évek végén Vándor László folytatott szisztematikus ásatást. 2010-ben Száraz Csilla is csatlakozott hozzá, s együtt próbálták megtalálni a várudvar külső kapujának hídfőjét.

– Érdemes lenne folytatni ezt a munkát, hiszen a várudvar és a várárkon kívüli, illetve belüli terület továbbra is lelőhelynek számít – mondja a szakember. – A múzeumunk régészeti gyűjteményében és raktárában körülbelül száz doboznyira tehető a Botszentgyörgy várából eddig előkerült leletek száma. Ezeknek a nagyrésze kerámiatöredék – korsók, fazekak, poharak és lábasok maradványai –, de találtunk vastárgyakat is, például mezőgazdasági eszközöket, késeket, lakatokat és kulcsokat.

Az áttört díszű kályhacsempéket kivételesen nemcsak a Múzeumok éjszakáján láthatta a közönség.A különleges régészeti leletek augusztus végéig várják az érdeklődőket – csakúgy, mint a múzeum állandó kiállítása, amelyen további információkhoz lehet jutni Botszentgyörgy váráról.

Nemes Dóra