Szabadságunk és biztonságunk a tét

Nemzetünk története felkelések, forradalmak, szabadságharcok láncolata, az állandó küzdelemé, amelyet szabadságunkért vívtunk és vívunk ma is, mondta Cseresnyés Péter az Aradi Udvarban tartott megemlékezésen. Október 6., az aradi vértanúk emléknapja 2001 óta nemzeti gyásznap.

Magyarország régen is sokat tett Európa védelméért, és mindazokért az értékekért, amelyekhez ma is ragaszkodik, s amelyek összekötik az unió többi nemzetével. – Védtük a határainkat, és ezt tesszük ma is – fogalmazott Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő. – Határzárral, katonáink és rendőreink segítségével védjük az országot, és ezzel együtt védjük Európát is. Mert Európa veszélyben van, még ha ezt néhányan, talán önös érdekből vagy jól megfontolt politikai, gazdasági célból, nem is hajlandók elismerni. Az illegális bevándorlás támogatása történelmi bűn. Olyan bűn, amely, ha engedjük, zárójelbe teszi, teheti az 1849-es mártírjaink életáldozatát is.

Az ország önrendelkezéshez való történelmi jogát még a bécsi udvar sem írhatta felül 1848–49-ben, így Brüsszel sem teheti meg a kötelező kvótával. – A magyarok döntő többsége azt mondja, nem szeretnénk, ha bárki, mindenfajta ellenőrzés nélkül, egy idegen kultúrát képviselve, és akár erőszakra is készen, Magyarországra jönne. Ez persze nem jelenti azt, hogy aki valódi menekült, azt ne fogadnánk be, annak ne segítenénk. Akinek veszélyben az élete, például a keresztényüldözések miatt, az Magyarországra bármikor számíthat. De aki csak a jobb élet reményében jön, aki erőszakoskodni akar, aki az Európától idegen hitét és kultúráját akarja itt terjeszteni, és ezért akár fegyvert is fog – nos, az előtt zárva kell tartani a kaput – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

A megemlékezésen elhangzott: a magyar nemzet ezeréves történelme alatt Isten segítségével kiállta az ellenséges viharokat, de a forradalom és szabadságharc hőseihez, köztük az aradi vértanúkhoz hasonlóan nekünk is küzdenünk kell szabadságunkért és biztonságunkért.