Idegenhonos édesvízi fajok a Balaton vízgyűjtőjén

Az idegenhonos fajok terjedése világszerte egyre nagyobb kihívást jelent. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai egy átfogó vizsgálatban rekonstruálták, hogyan és milyen emberi tevékenység hatására jelentek meg a Balaton vízgyűjtőjén a nem őshonos édesvízi élőlények – közölte a kutatóintézet.

A kutatók összesen 93 idegenhonos édesvízi fajt azonosítottak, amelyek közül 63 tartósan megtelepedett. Az új fajok megjelenése az idő előrehaladtával jelentősen felgyorsult: míg 1926 előtt évente átlagosan kevesebb mint 0,3 új fajt észleltek, addig 2006 és 2015 között ez az érték már évi 2,3 fajra emelkedett.

Különösen figyelemre méltó, hogy az idegenhonos fajok közel felét (45 fajt) először a Hévízi-tóban és annak környezetében mutatták ki, miközben a Hévízi-tó területe kevesebb mint tízezred része a Balatonénak. Magában a Balatonban 37, a vízgyűjtőn megtalálható halastavakban és környezetükben pedig további 6 faj első előfordulását dokumentálták.

A vizsgálat legfontosabb felismerése, hogy az idegenhonos fajok megjelenését nagymértékben meghatározza a különböző vízterek eltérő környezeti jellege és emberi hasznosítása. A Balatonba elsősorban a vízi közlekedés, valamint a Sió-csatornán keresztül kialakult dunai kapcsolat segíthette egyes fajok, például a vándorkagyló bejutását. A Hévízi-tóban ezzel szemben az akváriumi növények és állatok természetbe engedése játszhatott meghatározó szerepet: az itt először észlelt fajok közel 69%-ának megjelenését ehhez a tevékenységhez kötötték. A halastavak esetében főként a halgazdálkodással kapcsolatos fajbehurcolás bizonyult fontosnak. A kutatók szakértői értékelése szerint a kimutatott fajok több mint 90%-a kedvezőtlen ökológiai hatásokkal hozható összefüggésbe.

A kutatás arra is rávilágított, hogy jelentős tudáshiány tapasztalható az idegenhonos fajok jelenlegi helyzetével kapcsolatban. A 93 dokumentált faj közül 21 esetében (22,6%) nem tudjuk, hogy a faj még előfordul-e a vízgyűjtőn, vagy már eltűnt onnan. Ennél is nagyobb a bizonytalanság a fajok állományainak alakulását illetően: 55 faj (59,1%) esetében nincs megbízható információnk arról, hogy egyedszámuk és elterjedési területük növekszik, csökken vagy változatlan. Ezen tudáshiány jelentősen megnehezíti az idegenhonos fajok elleni hatékony védekezést, és rámutat a célzott kutatások és a rendszeres ökológiai monitorozás szükségességére.

Az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy a Balaton élővilágának védelme nem korlátozódhat magára a tóra: a teljes vízgyűjtőre kiterjedő, az egyes vízterek sajátosságait figyelembe vevő megelőzésre, rendszeres megfigyelésre és korai beavatkozásra van szükség.

hirbalaton.hu

(Fotó: envato.com)