A magyar fiatalok mentális egészsége a legrosszabb a vizsgált országok között

Miközben nemzetközi szinten évek óta alig változik a mentális jóllét megítélése, Magyarországon tovább romlott a helyzet. Az október 10-i mentális egészség világnapja alkalmából közzétett STADA Health Report 2026 adatai alapján különösen figyelemre méltó a fiatal felnőttek helyzete: a 18-24 éves magyaroknak mindössze 27 százaléka érzi úgy, hogy mentálisan jól van. A húsz vizsgált ország egyikében sem mértek ilyen alacsony arányt ebben a korosztályban.

Október 10-én, a mentális egészség világnapján világszerte nagyobb figyelem irányul arra, hogyan érezzük magunkat lelkileg. A STADA Health Report több éve követi a lakosság egészséggel kapcsolatos attitűdjeit, az adatokból Magyarország esetében kedvezőtlen tendencia rajzolódik ki.

Míg a vizsgált országokban az elmúlt három évben gyakorlatilag változatlan maradt azok aránya, akik jónak ítélik saját mentális egészségüket – 2024-ben 65, 2025-ben és 2026-ban egyaránt 64 százalék –, Magyarországon ugyanez az arány 48-ról előbb 44, majd 43 százalékra csökkent. Így míg 2024-ben 17 százalékpont választotta el a magyar eredményt a nemzetközi átlagtól, idén már 21 százalékpont a különbség.

Az eltérés akkor is szembetűnő, ha a skála másik végét nézzük. A vizsgált országokban átlagosan 9 százalék értékeli kimondottan rossznak a mentális egészségét, Magyarországon azonban több mint minden ötödik ember, 22 százalék nyilatkozott így. A kifejezetten jó mentális állapotról beszámolók aránya jóval alacsonyabb nálunk: míg nemzetközi szinten 21 százalék mondja azt, hogy nagyon jó a mentális egészsége, Magyarországon mindössze 10 százalék.

A saját mentális egészségüket jónak értékelők aránya a 20 vizsgált országban – teljes lakosság (STADA Health Report 2026)

1. Románia – 84%
2. Bulgária – 78%
3. Szerbia – 74%
4. Üzbegisztán – 73%
5. Svájc – 71%
6. Litvánia – 70%
7. Franciaország, Olaszország – 69%
8. Egyesült Királyság – 65%
9. Írország – 63%
10. Ausztria – 61%
11. Kazahsztán, Németország – 60%
12. Belgium – 59%
13. Portugália, Spanyolország – 57%
14. Lengyelország – 56%
15. Csehország – 53%
16. Szlovákia – 50%
17. Magyarország – 43%

A fiatal felnőttek vannak a legnehezebb helyzetben

A magyar eredmények mögött jelentős életkori különbségek húzódnak meg. A legkedvezőbben a 35-44 évesek ítélik meg mentális egészségüket: 52 százalékuk mondja azt, hogy jól van. Az 55-69 évesek körében 48, a 45-54 éveseknél 43, a 25-34 éveseknél pedig 42 százalék ez az arány.

A vizsgált korcsoportok között a legfiatalabbak és a legidősebbek azonban ennél lényegesen alacsonyabb arányban értékelik jónak a mentális egészségüket: a 70 év felettieknek 31 százaléka, a 18-24 éveseknek pedig mindössze 27 százaléka. Vagyis a fiatal felnőttek körében még az egyébként is alacsony, 43 százalékos magyar átlagnál 16 százalékponttal kevesebben érzik úgy, hogy mentálisan jól vannak.

Életkori sajátosság?

A saját mentális egészségüket jónak értékelők aránya a 20 vizsgált országban – 18-24 évesek (STADA Health Report 2026)

1. Üzbegisztán – 83%
2. Bulgária – 81%
3. Románia, Svájc – 79%
4. Szerbia – 68%
5. Litvánia – 67%
6. Írország – 57%
7. Spanyolország – 55%
8. Belgium, Kazahsztán – 54%
9. Olaszország – 52%
10. Franciaország – 51%
11. Ausztria – 49%
12. Csehország, Egyesült Királyság, Szlovákia – 45%
13. Lengyelország – 44%
14. Németország – 43%
15. Portugália – 39%
16. Magyarország – 27%

A fiatalok kedvezőtlenebb mentális jólléte több vizsgált országban is megfigyelhető: a húsz ország többségében a 18-24 évesek az országos átlagnál kisebb arányban értékelik jónak mentális egészségüket. Az országok közötti különbségek ugyanakkor jelentősek, és arra is találunk példát, hogy a fiatalok az országos átlagnál kedvezőbben ítélik meg saját mentális állapotukat.

Magyarország helyzete azért különösen figyelemre méltó, mert a vizsgált országok között nálunk a legalacsonyabb mind az országos érték, mind a fiatal felnőttek eredménye. A 18-24 éves magyarok 27 százalékos értéke a következő legalacsonyabb eredménynél 12 százalékponttal alacsonyabb: Portugáliában a fiatalok 39 százaléka érzi jónak mentális egészségét. Németországban 43, Lengyelországban 44, Csehországban és Szlovákiában 45, Ausztriában 49 százalék ez az arány. Romániában is elmarad a fiatalok eredménye az ország átlagától, de ott eleve a legmagasabb az átlag (84%), és a fiatal felnőttek 79 százaléka számol be jó mentális egészségről, azaz közel háromszor annyi fiatal van jól, mint Magyarországon.

Három vizsgált országban pedig éppen fordított a helyzet. Bulgáriában a 18-24 évesek 81 százaléka értékeli jónak mentális egészségét, szemben a 78 százalékos országos átlaggal. Svájcban a fiatalok 79 százalékos eredménye 8 százalékponttal haladja meg az országos értéket, Üzbegisztánban pedig 83 százalékuk érzi magát mentálisan jól, miközben az országos átlag 73 százalék.

„A magyarok mentális egészsége összességében is aggodalomra ad okot, a fiatal felnőttek helyzete pedig különösen kedvezőtlen. Ugyanakkor biztató, hogy a 18-24 évesek körében jóval erősebben jelen van az igény a mentális egészség támogatására: 36 százalékuk sorolta ennek fejlesztését az egészségügy három legfontosabb feladata közé, szemben a teljes lakosság 18 százalékával. Ez azt mutatja, hogy a fiatalok már felismerik a mentális egészség támogatásának fontosságát. Az egészségügy feladata, hogy erre nagyobb hangsúlyt kapó megelőzéssel és könnyen elérhető mentális egészségügyi támogatással válaszoljon” – tette hozzá dr. Váradi György.

penzcentrum.hu

(Fotó: envato.com)