Életre kelt történelem

Országos és nemzetközi programsorozattal emlékeznek meg a mohácsi csata 500. évfordulójáról. Augusztus 29-én, az évforduló napján nagyszabású csatajelenettel idézték fel az 1526-os ütközetet: Sátorhelytől nyugatra, az egykori csatatér közelében 100 lovas és 300 gyalogos hagyományőrző elevenítette meg a történelmi eseményeket.

Lovas- és gyalogos küzdelmek, hagyományőrzők, korhű viseletek és fegyverek, látványos bemutatók, valamint történelmi táborok idézték meg 1526 világát. A Thúry Vitézlő Oskola képviseletében Nagy Attila zalai hagyományőrző gyalogosként, könnyű fegyverzetben vett részt a programon.

- Elkezdődött az újra játszás, Lajos király fedetlen fővel belovagolt, végig lovagolt a hadrend előtt, megéljeneztük, visszament a helyére, akkor már kezdődött, érződött, hogy fog kezdődni valami, akkor a Tomori uram kiküldött portyázni lovasokat, egy-két lovas jelent meg a hadrend előtt, megéljeneztük, visszament a helyére, akkor már kezdődött, érződött, hogy fog következni valami. A Tomori uram kiküldött portyázni lovasokat, egy-két lovas jelent ott meg, ők elvágtattak a törökhöz, ott kicsit szablyáztak, kergették egymást, visszajöttek, és akkor elkezdődött latinul a Miatyánk, és a hagyományőrzők elmondták latinul a Miatyánkot, és akkor megkezdődött a csata - árulta el Nagy Attila. 

II. Lajos király jelentős pápai támogatással szervezte meg haderejét az oszmán előrenyomulás megállítására. Budáról mintegy 26 ezres sereggel indult dél felé, hogy Mohácsnál vegye fel a harcot Szulejmán csapataival.

- Nagyon komoly hadsereget ki tudott állítani, az viszont tény, hogy egy Oszmán Birodalommal szemben ez vajmi keveset ér. Fontos még azt is kiemelni, hogy rendre felmerül, hogy Európa magára hagyott minket, vagy nem küldtek megfelelő számú segítséget. Itt én két dolgot szeretnék mindenképpen kiemelni: egyrészt azért a Mohácsnál megütköző keresztény sereg nem csak magyarokból állt, ebben horvátok, csehek, sziléziaiak, lengyelek, több náció képviseltette magát - tudtuk meg Kanász Viktortól, a Hadtörténeti Intézet történészétől. 

A mohácsi vésznek kanizsai vonatkozása is van. Istvánffy Miklós históriája szerint Kanizsai Dorottya a csata után embereket fogadott fel, hogy méltó nyughelyet biztosítsanak az elesett keresztény katonáknak. Alakja azóta a gyász, a kegyelet és a helytállás jelképévé vált, a történelmi emlékezetben pedig a hős magyar asszony egyik megtestesítőjeként él tovább – tette hozzá a történész.

R.H.

(Fotók: Kanizsa Médiaház)