A remény krónikása
A magyar Gulág-irodalom egyik legjelentősebb alakja, Rózsás János életének meghatározó időszaka Nagykanizsához is kötődik. Születésének 100. évfordulójáról a Halis István Városi Könyvtárban emlékeztek meg.
A rendezvényen történészek, a szellemi hagyaték ápolói és tisztelői idézték fel az író életútját, valamint azt a rendkívüli örökséget, amelyet a Gulágon szerzett tapasztalatairól szóló műveivel hagyott az utókorra.
- ’53 novemberében hazakerül, már másnap a Fogságom naplóját írja, és fogadalmat tett, hogy a volt gulágosok emlékének, tehát emléket állít a sorstársainak. Az a Gulág-lexikon, amit a Magyar Műveltség Kincsestára kiadott, Püski Sanyi bácsi nem merte berakni a dokumentációs anyagot, én megmakacsoltam magam, és beraktam. Ebben eredeti ítéletek vannak oroszul, magyarul, valamint rehabilitációk oroszul, magyarul, rajzok is - tudtuk meg Rajnai Miklós bölcsésztől.
Az emléknapon történészként Szakály Sándor fejet hajtott Rózsás János emléke és szellemi öröksége előtt, akit a „magyar Szolzsenyicinként” emleget.
- Magyarországon is, és nagyon sokszor a szakmában is, akik elkerültek a Szovjetunióba, azok mind Gulágra kerültek, vagy valami, és különbséget kell tennünk a Gulág világa és a GUPVI világa között. A hadifogolytáborok és a Gulág, a kényszermunkatáborok, az elítéltek között. Rózsás János az utóbbiban töltötte élete egy jelentős részét. Ami számomra nagyon fontos és nagyon lényeges, és ezért mondom, hogy szubjektív vagyok, hogy ő képes volt különbséget tenni a bolsevista, vagy sztálinista, vagy kommunista rendszer és az abban a rendszerben élő orosz emberek vagy ukrán emberek között. Számára az a nyelv, amit ott elsajátított, az orosz, magas fokon. Az emberekkel való kapcsolatok meghatározóak és fontosak lettek, és ha szabad így mondanom, az orosz irodalomnak és kultúrának is szerelmesévé vált, és ezt soha nem tagadta meg - mondta el Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója.
Rózsás János kilenc évet töltött a Szovjetunió munkatáboraiban. A frontra vezényelt leventéből lett Gulág-fogoly később saját élményeit örökítette meg.
- Már maga egy ilyen centenárium is büszkeséggel tölt el minket, úgy, hogy a könyvtárnak van kapcsolódási pontja, nem is kevés, Rózsás Jánoshoz, hiszen emlékolvasó-termet neveztünk el róla. A korábbi igazgató és igazgatóhelyettes úr rengeteget dolgozott együtt Rózsás Jánossal. Meg kell említenem Rajnai Miklós urat, aki mindig a szívén viselte, hogy minden dokumentum meglegyen, ami Rózsás Jánoshoz köthető, és nyilván ezáltal a város közönsége is megismerhesse az ő életútját és munkásságát - árulta el Benke Dániel, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója.
Rózsás János életműve ma is fontos figyelmeztetés a diktatúrák embertelenségére, ugyanakkor a hit, a kitartás és az emberi méltóság erejéről is tanúskodik.
R.H.
(Fotók: Kanizsa Médiaház)
