Zalában nem okozott nagy károkat a májusi fagy

Május elsején éjjel és a hajnali órákban nyolc évtizedes hidegrekord dőlt meg az országban, az Alföldön helyenként mínusz 6 fokig hűlt a levegő. Az erős fagy ellen országszerte védekeztek a gazdák, Zala megyében tűzzel és füsttel próbálták menteni a gyümölcsösöket és szőlőültetvényeket.

Az április utolsó napjaiban és május elején szokatlannak számító éjszakai lehűlést az alföldi síkságokon sok helyen tehetetlenül nézték, a pusztítást a védekezés ellenére sem lehetett mindenhol meggátolni. Zalában is több helyen komoly munka folyt éjszaka a fagykár megelőzése érdekében. Harcz Endre kertészetében már a május elsejét megelőző napon látható jelei voltak a lehűlésnek, ami aggodalomra adott okot. A szakember és családja ezért készenlétben várta az éjszakát, hogy megvédjék a különleges ültetvényt.

- Hajnali fél egykor kimentem, amikor plusz 5 fokot mért a hőmérő. Letettem a földre egy tepsi vizet, és a tepsi víz plusz 4-5 fokban 20 perc múlva befagyott, és akkor azt mondtam, hogy kész. Szóltam a családnak, és mindenki jött, és nekiálltunk fagyvédekezni, mert nem akartam azt kockáztatni – mert nem nagyon van tapasztalat arra vonatkozóan, hogy 20 centis növényhajtások, ezeknél a különleges növényeknél (a datolyaszilva, a gránátalma, a selyemmirtusz, az indiánbanán), a kis gyümölcsei már ott lógnak a fán –, nem nagyon van tapasztalat arra, hogy egy májusi nulla fok mit tud okozni - árulta el Harcz Endre kertésztulajdonos. 

A védekezés során alkalmazott füstölés és tüzelés több helyen is sikeresnek bizonyult, így ott elmaradt a komolyabb pusztítás. Az alacsonyabb domboldalakon, a völgyekben és a sík területeken azonban így is megjelentek a fagyfoltok. Vlasics Lajos szőlész-borász szerint bár a Mura mentén a helyzet kevésbé volt drámai, mint az ország keleti felén, a kártétel tünetei a mélyebben fekvő ültetvényeken így is jól láthatóak. A Kálmán-hegy 165 méter tengerszint feletti magassága miatt azonban hatványozottan ki van téve az efféle természeti csapásoknak.

- Az alsóbb résznek számít mindig a Nagymezei hegyrész, ott volt fagykár. Egy olyan 10-15 százalékosra mondható – ahogy egy-két gazdával beszélgettem, ekkora mértékű kár lehetett. Érdekes módon nem is a talajmenti fagyok voltak, hanem ilyen méter magasságban, foltonként jelentkezett ez a kártétel, és ez szárított. Tehát először csak mindjárt lekonyulnak a friss, új hajtások, majd később ezek bebarnulnak és elszáradnak – ezek a tünetei a fagykárnak. Nálunk, a mi szőlőnkben nem volt tapasztalható ilyen - tudtuk meg Vlasics Lajostól, a Vino Vlasics Borpince szőlész-borászától. 

A zalai gazdák többsége eredményesen vette fel a harcot az elemekkel. A szakemberek szerint a következő hetekben derül ki pontosan, hogy a rejtett rügyekből előtörő új hajtások mennyiben tudják biztosítani legalább a jövő évi alapokat, és milyen mértékű állami kártalanításra szorulnak a károsult termelők.

D.K.

(Fotók: Kanizsa Médiaház, Facebook: Harcz Endre - kertészet, különleges növények)