Örökölhető a hosszú élet? Úgy néz ki, 55%-ban nem az életmódon múlik

Sokkal nagyobb szerepe van a genetikának abban, hogy milyen soká élünk, mint korábban gondolták – derül ki egy új kutatásból, amely szerint az emberi élettartam körülbelül 55 százaléka örökletes.

Aki hosszú életű felmenőkkel rendelkezik, az fellélegezhet: egy új, a Science folyóiratban megjelent elemzés több évtizedes tudományos nézetet kérdőjelez meg azzal, hogy sokkal fontosabbnak tartja az élettartamban az öröklődést, mint azt eddig hitték. Korábban ugyanis csak 10–25 százalékos genetikai hozzájárulást találtak, ami arra utalt, hogy az öröklődés csak korlátozottan befolyásolja az emberek élettartamát.

Az izraeli Weizmann Tudományos Intézet szakemberei úgy vélték, hogy a korábbi becslések azért voltak ennyire alacsonyak, mert nem választották szét hatékonyan a külső tényezők, például fertőző betegségek vagy balesetek okozta haláleseteket azoktól, amelyekért a testen belüli tényezők, például a DNS-károsodásból eredő szervfunkciók fokozatos hanyatlása okolható.

Éppen ezért a kutatók újra megvizsgálták az 1800-as évekig visszamenőleg Dániában és Svédországban végzett ikervizsgálatok, valamint az Egyesült Államokban százévesek testvéreivel végzett vizsgálatok adatait. Az ilyen vizsgálatok azonosíthatják a tulajdonságok genetikai összetevőit, mivel az egypetéjű ikrek DNS-e százszázalékosan megegyezik, míg a kétpetéjű ikrek és más testvérpárok átlagosan körülbelül fele-fele részben osztoznak. Azzal, hogy összehasonlították az egypetéjű és a kétpetéjű ikrek élettartamát, a csapat modellezhette az élettartam örökölhetőségét, vagyis a gének által meghatározott részt.

Kiderült, hogy a külső tényezők okozta halálesetek kizárása sokkal egyértelműbbé tette a genetikailag rokon egyének élettartamának hasonlóságát, ráadásul az összefüggés a javuló közegészségügyi intézkedéseknek köszönhetően egyre nyilvánvalóbbá vált. Az 1800-as évek végi és az 1900-as évek eleji adatokban, amikor az emberek gyakran fiatalon haltak meg fertőzésekben, a genetikai jel szinte láthatatlan volt. Azonban a huszadik század folyamán a számított örökölhetőség természetes módon emelkedett, ahogy a „külső eredetű” halálozás csökkent.

A kutatók arra is felfigyeltek, hogy nem minden „természetes” halálok örökölhető egyformán. Bár olyan állapotok, mint a demencia, valamint a szív- és érrendszeri betegségek nagy genetikai hatást mutattak, a rák örökölhetősége sokkal alacsonyabbnak bizonyult, arra utal, hogy inkább véletlenszerű sejtmutációk vagy környezeti kiváltó okok okozhatják a daganatos betegségeket.

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az eredmények nem utalnak genetikailag kódolt „sorsra” az élettartam tekintetében, mivel az egészséges életmód nagy részét életmódbeli döntések befolyásolják. Másként fogalmazva: lehet, hogy van bizonyos hajlama az embernek a hosszú életre a génjeidbe kódolva, azonban a többi azon múlik, hogy hol és hogyan él. Ráadásul a hosszú élet nem feltétlenül jelent egészséges életet.

hvg.hu