Rendkívüli tárlattal emlékeznek
A roma holokauszt áldozataira való emlékezés részeként egy rendkívüli tárlattal is várják az érdeklődőket a Halis István Városi Könyvtárban. A kiállítás Magyarország tragédiái mellett egész Európa roma közösségeinek szenvedését is bemutatja, és azt is, hogyan maradt ki sokáig ez a történet a hivatalos emlékezetből.
Maga a kiállítás története is különleges, hiszen számos országban járt már az elmúlt években. Tartalmilag és formailag is folyamatosan bővült: a történelmi események mellett egyre több hangsúlyt kapott a jelen, az emlékezés kultúrája, a roma közösség helye a társadalomban. Hosszabb időre Magyarországon most először tekinthető meg a tárlat. A könyvtár látogatói szeptember 30-ig ismerkedhetnek meg ezzel a fájdalmas és mégis reményt keltő történettel. A kiállítás magyar és angol nyelvű, de romani és beás nyelvű szövegek is kísérik. A tárlat három fő egységre tagolódik: az európai roma holokausztra, a magyarországi eseményekre, különösen a Dunántúlon történtekre, valamint az emlékezés kultúrájára.
- Azt gondoltuk, hogy legyen egy olyan keretes mű, amiben megmutatjuk, hogy a roma holokauszt nagyon tragikus és negatív folyamatán kívül voltak olyan események a magyar történelemben, amikor összefogtak romák nem romákkal, személyi, családi szinten, de nemzeti szinten is. Ilyen volt az egyik az 1956-os forradalom, és ezeket ki is gyűjtöttük, ahol a roma emberek, főleg munkásemberek, együtt harcoltak a Corvin közben és Budapest más kerületeiben a magyar munkás társaikkal. Ilyen volt, ami most nem látszik, mert technikailag azt meg kell újítanunk, amikor Magyarország nemzetalkotó népe lesz a cigányság, és akkor a Rákóczi-szabadságharc idején például a Rákóczi nótát a cigányzenészek örökítik. Tehát a 48-ra ugyanezt kell mondjuk, hogy a cigányok fegyverkovácsként, lópatkolókovácsként vagy katonazenészként részesei voltak a Magyar Honvéd seregnek. Tábornoki rangot is kapott az egyik cigányzenekar vezető és ezek fontosságú voltak nemcsak a toborzáskor, hanem maga a honvédség életében is – árulta el Kardos Ferenc, holokausztkutató.
SZ.F.
(Képek: Kanizsa Médiaház)
