Fejenként egy kilóval több húst eszünk tíz év múlva

Közel egy kilóval nő 2025 és 2034 között az egy főre jutó hústermelés, amit a növekvő igények mozgatnak – áll az OECD és a FAO közös jelentésében. A húsfogyasztás növekedése mögött leginkább a baromfihús fogyasztásának emelkedése áll, alacsony költsége, kedvező tápértékprofilja és kisebb környezeti lábnyoma miatt.

A globális hústermelés 2034-re fejenként 0,9 kilogrammal, összesen 47,9 millió tonnával fog növekedni és eléri a 406 millió tonnát. Ez 13 százalékkal több, mint jelenleg – idézi az OECD és a FAO jelentését az Euromeatnews. A növekedés 55 százaléka Ázsiához lesz köthető, a termelés felfuttatásának  élén Kína, India és Vietnám áll. Az előrejelzések szerint Latin-Amerika pozíciója is erősödik a földterületek, a takarmány és a genetika terén meglévő előnyeinek köszönhetően. A globális termelés és a húsfogyasztás növekedése leginkább a baromfihús iránt növekvő keresletnek köszönhető, miután a 47,9 millió tonnás bővülésből 28,5 millió tonnát a baromfiágazat produkál majd.

Eközben a magas jövedelmű országokban

• az állatjóléttel,
• az egészséggel és
• a környezettel

kapcsolatos aggodalmak mérséklik a hús, különösen a marha- és sertéshús egy főre jutó fogyasztását. Ez a tendencia megerősítette a fogyasztók baromfi iránti preferenciáját, amelyet fenntarthatóbbnak és egészségesebbnek tartanak. Kanadában és az EU-ban az egy főre jutó teljes fogyasztás várhatóan stagnálni vagy akár csökkenni is fog.

Reálárcsökkenés is állhat a húsfogyasztás növekedése mögött

A termelés növekedését a reprodukciós hatékonyság, a vágási súly és a hozam javulása a kibocsátások növekedése nélkül is lehetővé teszi, a mennyiségi bővülés azonban azt jelenti, hogy a hústermeléssel kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátása várhatóan 6 százalékkal fog növekedni, szemben a teljes termelés 13 százalékos növekedésével.

A legnagyobb szén-dioxid-kibocsátási forrás továbbra is a marhahús lesz, bár a genetika, a táplálkozás és az állattenyésztés terén elért eredmények mérséklik majd a hatását.

Kína részesedése a globális húsimportból várhatóan 20 százalékról 16 százalékra csökken 2034-re, átalakítva a kereskedelmi forgalmat.

Kína importfüggőségének eddigi csökkenése a fő exportáló országokban már a sertéshústermelés visszaeséséhez vezetett. Ennek ellenére a globális export várhatóan kétévnyi visszaesés után ismét növekedni fog, és 2024-re eléri a 40,2 millió tonnát, Brazília és Ausztrália pedig rekordokat dönt.

A marha- és bárányhús ára rövid távon emelkedni fog a készletek lassú helyreállása miatt. Másrészt pedig a sertés- és baromfihús ára csökkenni fog a megnövekedett kínálat és a gyengébb kínai kereslet miatt. Középtávon minden hús reálára csökkenni fog, amit a termelékenység javulása és az alacsonyabb takarmányköltségek vezérelnek.

Járványok a madárinfluenzától az afrikai sertéspestisig

A jelentés figyelmeztet az olyan járványkitörések hatásaira, mint

• az afrikai sertéspestis,
• a madárinfluenza és
• száj- és körömfájás,

amelyek továbbra is befolyásolják a termelést és a kereskedelmet. Arra is figyelmeztet, hogy az éghajlat-politikák, a szén-dioxid-adók és az antibiotikum-használat korlátozása növelheti a működési költségeket és befolyásolhatja a globális húságazat versenyképességét.

vg.hu