Ránk telepedett egy növény, amit ha nem látunk is, napról napra rosszabbul leszünk tőle

A nyár második felének egyik legnagyobb egészségügyi kihívása sokak számára nem a hőség vagy a szúnyogok, hanem valami láthatatlan, mégis nagyon is érezhető: a parlagfű pollenje.

Parlagfű-allergia 2025-ben: miért súlyosbodik, mit tehet ellene, és miért nem elég csak allergiakészítményeket szedni a tünetekre? Talán Ön is azok közé tartozik, akik augusztustól hetekig küzdenek orrfolyással, tüsszögéssel, szemviszketéssel, és úgy érzi magát, mintha egy elhúzódó megfázás ejtette volna rabul. A parlagfű-allergia nem csupán kellemetlenség: komoly egészségügyi és társadalmi problémává vált.

Mik az első tünetek?

A parlagfű-allergia első tünetei hasonlítanak egy enyhe megfázásra, ezért sokan nem is gondolnak azonnal allergiára. Az alábbi jelek azonban figyelmeztetőek lehetnek, főként ha nyár végén vagy kora ősszel, rendszeresen visszatérnek vagy hetekig elhúzódnak:

• Vízszerű orrfolyás, orrdugulás vagy orrviszketés
• Tüsszögési rohamok, különösen reggelente vagy szabadtéren
• Könnyező, viszkető, kipirosodott szemek
• Torokkaparás, rekedtség vagy enyhe torokfájás, néha száraz köhögéssel
• Fejfájás, koncentrációzavar, ingerlékenység
• Fáradékonyság, amit az allergiás gyulladás és alvászavar is okozhat
• Éjszakai horkolás vagy orrlégzési nehézség

Néhány érintettnél a tünetek enyhék, másoknál viszont már az első napokban asztmás panaszok – például sípoló légzés, mellkasi szorítás, nehézlégzés – is jelentkezhetnek.

Fontos tudni, hogy a tünetek nem jár naklázzal, és általában enyhülnek zárt térben, valamint súlyosbodnak a reggeli, déli szabadtéri időszakokban, amikor a pollenkoncentráció a legmagasabb.

Ha ezek közül több tünetet is tapasztal, különösen minden évben ugyanabban az időszakban, akkor nagy valószínűséggel szezonális allergiáról, azon belül is parlagfű-allergiáról van szó. Érdemes ilyenkor allergológushoz fordulni a pontos diagnózisért.

Mi a baj a parlagfűvel?

A parlagfű (latin nevén Ambrosia artemisiifolia) egy Észak-Amerikából származó, erőteljesen terjedő gyomnövény, amely mára egész Közép-Európában eluralkodott. A gondot nem is maga a növény, hanem a pollene jelenti. A parlagfű csak virágzáskor válik allergénné, ugyanis a problémát nem maga a növény, hanem annak pollenje okozza. A pollen a hímivarú virágzatból szabadul fel, és szél útján terjed. Amíg a parlagfű nem virágzik, addig nem termel pollent – így nem is vált ki allergiás reakciót.

Hogyan lehetek rá allergiás, ha nem is látok egy parlagfüvet sem a közelemben?

Virágzás után egyetlen példány naponta akár több milliárd mikroszkopikus virágport bocsáthat ki, amelyeket a szél több száz kilométerre is elsodorhat. Ezek a mikroszkopikus részecskék a levegőbe jutva száz kilométereket is képesek megtenni. Vagyis lehet, hogy Ön körül nincs parlagfű – de 30-50 kilométerrel arrébb egy mezőn, út szélén vagy elhanyagolt teleken virágzik, és a szél már el is hozta a polleneket az ablakához. A pollen olyan, mint a szálló por, azzal a klönbbséggel, hogy nem látványos, nincs szaga, nem marad a ruhán, mint például egy virágpor. A levegőben lebeg, és észrevétlenül bejut a légutakba. Sőt, városi környezetben gyakran még rosszabb a helyzet, mert az épületek közötti légörvények sokáig a levegőben tartják a pollent, a szmog pedig tovább fokozza annak gyulladáskeltő hatását.

Ezek a pollenek azok, amelyek az arra érzékenyeknél súlyos immunválaszt váltanak ki: a szervezet IgE típusú ellenanyagokat termel, ezek pedig gyulladásos folyamatokat indítanak el, elsősorban az orrban, a szemben és a tüdőben. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a tüsszögés, az orrfolyás, az orrdugulás, a viszkető, könnyező szemek és sokaknál a torok irritációja is. Súlyosabb esetekben a légzési panaszok asztmás rohamokká fajulhatnak.

Mikor kezdődik a virágzása?

A parlagfű virágzása Magyarországon az időjárástól függően általában július végén vagy augusztus elején kezdődik, és október közepéig is elhúzódhat. A pollenkoncentráció augusztus közepén éri el a csúcsát, és szeptemberben is gyakran még magas. A 2020-as évektől megfigyelhető, hogy a virágzás korábban indul, és a melegebb őszi időjárás miatt tovább is tart, mint korábban. Emiatt a parlagfű-allergia szezonja is egyre hosszabb.

A virágzás kezdetéhez a növénynek meleg, napos időjárásra van szüksége – 25 °C feletti hőmérséklet és csapadékos június–július időszak után gyakran hirtelen indul meg a pollenképződés. Ezért is fontos a pollenjelentések napi követése a szezon előtt és alatt: így Ön időben megkezdheti a megelőző kezelést, vagy elkerülheti a kitettséget. A Népegészségügyi Központ polleninformációs oldala minden évben közzéteszi a pollenszinteket és a várható terhelést.

Egyre hosszabb, egyre rosszabb szezon

A pollenszezon Magyarországon hagyományosan augusztus elejétől október közepéig tart, de az elmúlt években ez jelentősen kitolódott. A felmelegedés és a megnövekedett szén-dioxid-szint hatására már július végén is találkozhatunk magas pollenkoncentrációval, sőt, bizonyos időszakokban a csúcsterhelés is erősebb lett. A University of East Anglia kutatása szerint a jövő évtizedekben a parlagfű-allergiában szenvedők száma Európában akár a duplájára is nőhet – a klímaváltozás önmagában 66 százalékkal növelheti az érintettek számát.

Az sem mindegy, hol élünk. Városi környezetben a helyzet gyakran még súlyosabb: a légszennyezés és a hősziget-hatás kombinációja felerősíti a tüneteket, ráadásul a szálló por és a pollen együtt erősebben irritálja a légutakat. A hirtelen időjárási változások, például a viharos szelek vagy a zivatarok során megnő a légzőszervi panaszok kockázata – egyes tanulmányok a „thunderstorm asthma” nevű jelenséget is összefüggésbe hozták a pollennel, különösen, ha nagy mennyiségben és apró részecskékre törve kerül a levegőbe.

Milyen vizsgálatokkal derítehtő ki a parlakgű allergia?

Az allergológiai kivizsgálás során a leggyakoribb módszer a bőrpróba, vagyis a Prick-teszt, ahol apró karcolásokat ejtenek a bőrön, majd allergéneket cseppentenek rájuk. Emellett vérvizsgálattal (sIgE teszt) is kimutatható, hogy van-e túlérzékenység a parlagfű pollenjére. A korszerű laboratóriumi vizsgálatok ma már a fő allergén, az Amb a1 jelenlétét is mérik, ami segít azonosítani, hogy valóban ez a pollen felelős a tünetekért, és nem valamilyen keresztreakció. Ez különösen fontos, mivel a parlagfűhöz hasonló fehérjeszerkezeteket találunk egyes élelmiszerekben is – a banán, a dinnye, a paradicsom vagy a zeller például gyakran vált ki szájviszketést az allergiásoknál.

A gyógyszer nem minden – mit tehet hosszú távon?

A parlagfű-allergia kezelésében sokan automatikusan az antihisztaminokhoz nyúlnak, amelyek valóban hatékonyak a tünetek enyhítésében, különösen, ha még a szezon kezdete előtt elkezdi őket szedni. Az orrdugulásra helyileg ható kortikoszteroid tartalmú orrspray-ket javasolnak az orvosok, ezek a gyulladást csökkentik az orrnyálkahártyában. Szemcseppek és dekongesztáns orrspray-k is kaphatók, utóbbiakat azonban legfeljebb 7–10 napig érdemes használni, mivel hosszabb távon épp az ellenkező hatást válthatják ki, és súlyosbítják az orrdugulást.

A valódi megoldást azonban nem ezek a tüneti szerek jelentik, hanem az allergénspecifikus immunterápia. Ennek során az allergént – például a parlagfű pollenjét – cseppek, tabletták vagy injekciók formájában, egyre növekvő adagban juttatják a szervezetbe, így alakítanak ki hosszú távú toleranciát. A terápia legalább három évig tart, de hatása akár húsz évig is fennmaradhat. Fontos, hogy a kezelést a szezon előtt, legkésőbb májusban el kell kezdeni, különben nem tud kialakulni az immunrendszer védettsége. Kutatások szerint az Amb a1-re pozitív pácienseknél az immunterápia sikeressége meghaladhatja a 80 százalékot.

Megdöbbentő összefüggések: pollen és halálozás

Bár a parlagfű-allergiát gyakran hajlamosak vagyunk „csak” kellemetlenként kezelni, fontos tudni, hogy nem veszélytelen. Egy Michigan állambeli tanulmány szerint az idősek körében a magas pollenszintű időszakokban nőtt a légzőszervi halálozás. Ez különösen igaz volt azoknál, akik krónikus tüdőbetegséggel éltek. A kutatók szerint a hatás akár két héttel a magas pollenexpozíció után is kimutatható volt.

Tudományos áttörések és digitális segítség

Nem csak a gyógyszerek terén történtek előrelépések. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás ma már a pollenszezon előrejelzésében is kulcsszerepet játszik. Egy új algoritmus például képes volt néhány napos pontossággal megjósolni a tünetcsúcsokat a pollenkoncentráció és meteorológiai adatok alapján. Ezzel személyre szabottan lehet megtervezni a gyógyszerszedést vagy a kinti programokat, különösen az allergiások számára.

A globális egészségügyi trendek is figyelemre méltók: a parlagfű-allergia kezelési piacának értéke már meghaladta az 1 milliárd dollárt, a kutatások középpontjában pedig épp az immunterápia áll.

Mit tegyen, ha érintett?

Ha úgy érzi, hogy minden évben egyre rosszabb a helyzet, ne csak a megszokott gyógyszerekre hagyatkozzon. Érdemes allergológushoz fordulni, elvégeztetni a pontos vizsgálatokat, és ha szükséges, időben belevágni az immunterápiába. Érdemes követni a napi pollenjelentést, kerülni a szabadtéri tevékenységet a reggeli órákban, zárt térben használni HEPA-szűrős légszűrőt, és esténként hajmosással, gyakori ágyneműcserével csökkenteni az otthoni pollenterhelést.

A parlagfű-allergia nem csupán múló kellemetlenség – egyre inkább az egészségpolitika és az éghajlatváltozás metszéspontján álló kihívás, amely egyéni szinten is komoly életminőség-romlást okozhat. De a jó hír, hogy létezik rá valódi, hosszú távú megoldás. És ha időben lép, Önnek sem kell minden augusztustól októberig zsebkendővel a kezében élni.

egeszsegkalauz.hu