Súlyos árat fizet, aki erre nem figyel a munkahelyén: ez jár a magyar dolgozóknak - mégis elsumákolják?

Hétfőtől fokozódó hőségre kell számítani Magyarországon, a hét második felében akár 40 °C-os csúcshőmérséklettel – emiatt az országos tisztifőorvos másodfokú hőségriasztást rendelt el. A klímaberendezés hiánya, különösen az albérletekben vagy alacsony jövedelmű háztartásokban, tovább nehezíti a mindennapokat, miközben a kültéri és beltéri munkavégzés is fokozott egészségügyi kockázatot jelent. A munkáltatóknak ilyenkor szigorú jogi kötelezettségeik vannak: megfelelő pihenőidőket, védőitalt és munkavédelmi oktatást kell biztosítaniuk – ezek elmulasztása súlyos bírságokat vonhat maga után. A kánikula idején különösen a mezőgazdasági, építőipari és logisztikai dolgozók vannak veszélyben, de a szellemi munkakörökben is ajánlott a rugalmas, akár otthoni munkavégzés bevezetése. A klímaváltozás miatt a hőhullámok már nem rendkívüli jelenségek, hanem új munkaszervezési normák kialakítását sürgetik.

Hétfőtől fokozatosan erősödő hőség várható, a hét második felében akár 40 fokos csúcshőmérséklettel, ami miatt másodfokú hőségriasztást rendeltek el Magyarországon. Sokan nem rendelkeznek klímaberendezéssel – vagy anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak, vagy az albérletükbe nem szereltethetnek be  készüléket, ami tovább nehezíti a mindennapokat. Az országos tisztifőorvos ismét elrendelte a legmagasabb fokozatú hőségriadót, amely különösen nagy terhet ró a kültéren dolgozókra, de az irodai munkavégzés körülményeit is jelentősen befolyásolhatja.

Az extrém meleg nemcsak közérzetünket rontja, de a munkavégzés hatékonyságát is csökkenti, sőt, ha nem történnek meg a szükséges óvintézkedések, akár egészségkárosító hatással is járhat. Ilyen időszakokban a munkáltatóknak nemcsak etikai, hanem konkrét jogi kötelezettségeik is vannak – ezek be nem tartása esetén pedig komoly következményekkel számolhatnak. 

A munkahely melegnek minősül, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen meghaladja a 24 Celsius fokot vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 Celsius fokot és az országos tisztifőorvos a hőség miatt kiadta a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást - írja és körvonalazza az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A munka jellegére (könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni az egyéni védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni.

Mindezek mellett fontos a munkavédelmi oktatás is, amelyen fel kell készíteni a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni! – hangsúlyozta tájékoztatójában az NGM főosztálya.

A HR szempontjai: így reagáljon a munkáltató a hőségre

A nyári kánikula idején a munkáltatók elsődleges feladata, hogy átgondolják, miként lehet a munkavégzést biztonságossá és elviselhetővé tenni. A munkaszervezés újragondolása ilyenkor alapvető: kültéri munkakörök esetén lehetőség szerint el kell kerülni a legmelegebb, déli órákra eső munkavégzést, vagy érdemes váltott, hajnalba és késő délutánba csúszó beosztásokat alkalmazni. Az irodai környezet sem kivétel: a klimatizálás megfelelő működése, az árnyékolás, a szellőztetés és az extra pihenőidők bevezetése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók ne kerüljenek hőstresszes állapotba.

Külön figyelmet kell fordítani a folyadékpótlásra, hiszen a magas hőmérséklet gyors kiszáradáshoz vezethet. A munkáltatóknak ilyenkor kötelező megfelelő mennyiségű és minőségű védőitalt – jellemzően 14–16 °C-os vizet vagy enyhén cukrozott üdítőt – biztosítaniuk, amelyhez a dolgozók félóránként hozzáférhetnek. Emellett az is fontos, hogy a dolgozók elegendő időt kapjanak pihenésre: a hőség idején legalább óránként néhány percet, fizikai munkakörök esetén akár hosszabb szüneteket is el kell rendelni.

Az egészséges munkakörnyezet megteremtése mellett a HR feladata az is, hogy időben tájékoztassa és felkészítse a dolgozókat. Fontos, hogy minden érintett tudja, milyen tünetei vannak a hőgutának vagy a kiszáradásnak, és mit kell tenni ezek észlelésekor. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy azokban a szellemi munkakörökben, ahol lehetséges, a munkáltató biztosítsa az otthoni munkavégzés lehetőségét, hiszen a légkondicionált otthoni környezet sok esetben biztonságosabb és hatékonyabb lehet.

Különösen érdemes kiemelni a mezőgazdasági, építőipari és logisztikai szektorokat, ahol a munkavégzés nagyrészt szabadtéren történik, így a dolgozók folyamatosan ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Ezekben az ágazatokban a munkáltatónak nemcsak a fizikai körülményeket kell figyelembe vennie, hanem a dolgozók fizikai terhelhetőségét is, amelyet a magas hőmérséklet jelentősen korlátozhat.

Jogi előírások és a munkavállalók jogai

A hőségben történő munkavégzést szigorúan szabályozzák a magyar munkavédelmi előírások. A legfontosabb rendelet a 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet, amely pontosan meghatározza, milyen hőmérsékleti értékek esetén milyen munkáltatói intézkedések szükségesek. Ennek értelmében, ha zárt térben a korrigált effektív hőmérséklet meghaladja a 24 °C-ot, vagy ha szabadtéren a napi középhőmérséklet tartósan 25 °C fölé emelkedik, a munkáltatónak biztosítania kell a munkavállalók számára a védőitalt és a rendszeres pihenőidőket. Ennek elmulasztása nemcsak jogszabálysértés, hanem egészségkárosodáshoz is vezethet.

A munkavállalóknak joguk van megtagadni a munkavégzést, ha azt olyan körülmények között kellene végezniük, amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az egészségüket vagy biztonságukat.

Ilyen eset lehet például, ha a munkáltató a hőség ellenére sem biztosít árnyékos pihenőhelyet vagy frissítő italt, vagy ha nem engedi a szüneteket a megemelkedett hőmérséklet ellenére.

Ebben az esetben a munkavállaló a munkavédelmi hatóságnál vagy a területileg illetékes kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségénél is panaszt tehet.

Fontos hangsúlyozni, hogy ha bebizonyosodik, hogy a munkáltató mulasztása vezetett a dolgozó egészségkárosodásához, az anyagi és jogi következmények súlyosak lehetnek. A hatóságok ilyen esetben akár többmilliós bírságot is kiszabhatnak, illetve a munkáltatónak helyt kell állnia polgári peres eljárásban is az okozott károkért. A munkáltató felelőssége tehát nem csupán formai: a hőségriasztás idején hozott vagy elmulasztott döntéseknek konkrét és komoly következményei lehetnek, amelyek az egész vállalat megítélésére is hatással lehetnek.

A teljes cikk itt olvasható. 

penzcentrum.hu