Kanizsai katonahősre emlékeztek a városi temetőben
Vitéz Szabadi Bélára emlékeztek csütörtök délután a Tripammer utcai köztemetőben. A nagykanizsai honvéd 1939-ben a Kárpátalja visszavételéért folyó harcokban esett el.
A kanizsai banktisztviselő huszonöt évesen lépett be a Magyar Honvédséghez, hogy részt vegyen a Kárpátalja visszavételéért zajló harcokban. Kiskolon település térségében felderítő előőrsként szolgált az egységével, amikor társaival egy magaslat bevételénél tartották a vonalat, majd találat érte. Hősiességért kiérdemelte a Magyar Arany Vitézségi érmet, amit csak néhány katona kapott meg a II. világháborúban. Huszár András, a megemlékezés fő szervezője kiemelte, a néhai karpaszományos őrmester hősiessége egy olyan példa, ami nem merülhet feledésbe.
- Ez már a harmadik év, amikor ez a megemlékezés megrendezésre kerül. Azt gondolom, hogy minél többet hallják az emberek ezt a nevet, minél többször esik róla szó, akár egy hadtörténeti előadás során, akár egy megemlékezés során, annál nagyobb az esély rá, hogy ezek a hősök – jelen esetben vitéz Szabadi Béla – újra bekerüljenek a köztudatba. Többen utánanézzenek, utánaolvassanak, életének, hőstetteinek – fogalmazott Huszár András amatőr történelemkutató.
A megemlékezésen beszédet mondott Polay József, a katonahős unokaöccse, aki kiemelte: családjában mindig is igyekeztek azokat az értékeket továbbadni, ami nagybátyját, valamint a szintén Arany Vitézségi Érmes nagyapját jellemezte.
- Ha egyszer hallanak róla, akkor kérdezik, hogy „és akkor mi volt a dédipapával?”, „és akkor mi volt a Béla bácsival?” és hogy volt. Sokadszor kell elmesélni, hogy hogyan történt az ő halála, milyen harci tevékenység közben. Ha egy pár év múlva eljutunk oda, akkor el tudom mondani nekik, hogy hogyan zajlott le a temetése, mert az szívbe markoló volt – árulta el Polay József.
A megemlékezésen a Vitézi Rend és a Thúry Vitézlő Oskola tagjai, a Halis István Városi Könyvtár munkatársai és a nagykanizsai kadétok is részt vettek. Az esemény az emlékezés koszorúinak elhelyezésével zárult.
K.T.
(Képek: Kanizsa Médiaház)
