Ásó, kapa, gereblye 137.: Védekezni kell! – támadnak a pajorok, a lótetvek, a poloskák és társaik

Most már valóban itt a tavasz, és elindul a munka a kiskertekben. De! Egyre többször hallani különböző panaszokat arról, hogy kártevőkkel találkozik az ember – legyen szó szabadföldről, komposztról – de még a dísznövények kapcsán is rengeteg a probléma. Mit lehet tenni most? Rovatunk aktuális írásában ennek próbáltunk utánajárni.

Sajnos nagyon sok a tévhit, a nem megfelelő védekezés – kezdte tanácsainak sorolását Varga József, növényvédelmi szakember. A gazda ugyanis nem csak az üzletében várja azokat, akik valamiféle problémával szembesülnek, kertbarát körökben, nyugdíjas klubokban tart előadásokat, így folyamatosan értesül az aktuális panaszokról. – Kezdjük talán a komposztkártevőkkel. Nekem is van, nem is egy komposztom, amibe ugye belekerült minden olyan háztartásból származó növényi hulladék, ami oda való. És most, hogy az érett komposztot bontom ki, találtam lótetűt, találtam pajorokat, férgeket és különböző meztelencsigákat. Viszont ha ezek bekerülnek a talajba, a cserépbe – akár csak ha a petéjük – óriási gondokat okoznak. Kifejlődnek, aztán rágnak, szívogatják a növényeinket, és nem tudjuk, mi a baj? – ecsetelte az aktuális helyzetet Varga gazda. Adja magát a kérdés, mit lehet tenni, így a kertészkedési szezon elején? – Akinél vannak baromfik – nálam is van most például pár darab, az egyszerűen csak kiszórja, és a baromfik nagyon-nagyon sok mindent kiszednek belőle. Akinek viszont nincs más módja, az egy jó fertőtlenítőszerrel bekeveri a komposztot, letakarja fóliával, és legalább egy napig úgy hagyja, ez a tökéletes védekezés, nem marad benne semmi kártevő – intett a szakember.

Egy másik aktuális probléma a kiskertekben, a dísznövények helyzete. Szintén sok panasz érkezik a tavaszi hagymásokkal, tulipánokkal és társaikkal kapcsolatban: a féltve őrzött és ápolt virágok egyszer csak kidőlnek. Mintha elvágták volna egy-egy virágocska szárát. – Nem a szárát, inkább a gyökerét. Aki kint hagyja évekig a tulipánt és nem szedi ki évekig, ott a növény mindig új gyökeret képez, ez a gyökér pedig érzékeny. A drótférgek, a különböző, talajban élő rovarok ezt viszont imádják, ezt eszik szívesen. A drótféreg például nagyon veszélyes a talajban élő gumókra, a retekre is például. De a lótetű is, mely eléggé elszaporodott. Láttam nagyon nagyokat is már, 10 centi hosszút is. De visszatérve a kérdésre, megtalálják a növény gumóját, megrágják, és nagyon gyorsan elindul egy botritiszes rohadás. Nem eszi meg az egészet. De elég a kihalásához ez a rohadást előidéző folyamat – magyarázta a szakember. 

A gazdálkodók azon rétege, akik piacos termékeket állítanak elő, már rutinosak, tudják, hogy talajfertőtlenítővel kell indítani a szezont, odafigyelnek – hol képződnek lyukak, – ezek után különböző csapdákat, mérgeket alkalmaznak. Megoldható a védekezés, de anyagiakba kerül és figyelmet igényel. – A kósza pocokról többször beszéltünk. Mindenhol megjelenik, mindenhol, ahol nincsenek cicák. Van rá méreg, de ezt a lyukakba kell behelyezni. Aztán szintén a talajfertőtlenítő, ami gázt fejleszt. Ez utóbbit még azoknak is ajánlom, akik most ültetnek például gyümölcsfát. Kiássák a gödröt, meg kell szórni ezzel a szerrel. Rá egy kis földet, aztán a növényt, földet ismét és megint megszórni a földet. Mintha jól megsóznánk valamit. Ez három évig biztosítja, hogy a gyökér közelébe nem érhet semmilyen kórokozó, se kártevő.

A földben élők mellett más kártevőkre is oda kell figyelni ebben a szezonban – intett a gazda. A sokat emlegetett poloskák például ébredeznek, és nem csupán kellemetlenséget okoznak a hegyi hajlékokban vagy a nyaralókban, tönkretehetik a veteményest is. – A barna poloskák most jönnek ki a búvóhelyükről. Ezek az öregek, ezek fognak nemsokára petéket rakni a növényekre. Itt a legfontosabb az odafigyelés. Májusban rakjuk ki a kultúrnövényeinket, főleg a paradicsom igényel nagy figyelmet. Vannak praktikus szerek, mint például a szódabikarbóna, de ezt hetente kéne használni, azzal permetezni. Nem győzöm hangsúlyozni az odafigyelést. Én például minden reggel felkelés után végigszaladok a kertben, megnézem a növényeket, hol látok bármi kártételt, rágást. És akkor védekezni kell. De ha valaki nem tudja, nem ismeri fel, mi okozta a problémát, – behozza a levelet ide az üzletbe, megmondom, mi okozta, – és jöhet a kezelés – ajánlotta Varga gazda.

VINCZE Adél

fotó: SZALAI Szilveszter

(Megjelent a Kanizsa Újság 2025. április 16-ai számában.)