Megdöbbentő kísérlet: "gondolkodó" életformát figyeltek meg a kutatók

facebook megosztás

Egy japán kutatócsoport friss tanulmánya szerint egyes gombafajok meglepő, már-már tudatosságra emlékeztető képességekkel rendelkezhetnek az őket körülvevő környezet feltérképezésére és az ahhoz való adaptálódásra. A kutatók szerint egy gombafaj viselkedése arra utal, hogy képes lehet felismerni a formákat és ennek megfelelően alakítani a viselkedését, ami új megvilágításba helyezi az intelligenciáról alkotott eddigi tudományos vélekedéseket - közölte a ScienceAlert.

Legyen szó bármilyen életformáról, a környezethez való alkalmazkodás kulcsfontosságú ahhoz, hogy képes legyen életben maradni. Az embernél és az állatoknál ez egészen egyértelműnek tűnik, viszont ez ugyanolyan fontos más élőlények, például a gombák esetén is.

A kutatók a Phanerochaete velutina nevű, mérsékelt övi erdőkben gyakran előforduló gombafajjal végeztek kísérleteket, hogy megvizsgálják, hogyan reagál különböző térbeli elrendezésekre. A gomba micéliuma, vagyis fonalszerű szerkezete eltérő módon viselkedett attól függően, hogy kör vagy kereszt alakban helyezték el a fatömböket, amelyeken növekedett.

A kísérletben a kutatók napról napra figyelték, hogy a gomba micéliuma hogyan terjedt, és hogyan kapcsolódik össze a szomszédos tömbök felől kiinduló más micélium-indákkal. Ahogy haladt a kísérlet, láthatóvá vált, hogy a gombafonalak először körbevették a potenciális táplálékkal kecsegtető fa elemeket. Ahogy telt az idő a felesleges indák visszahúzódtak, és

a micélium egy egységként kezdett viselkedni, olyan irányokba küldve ki a szálakat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel eredményeznek sikeres táplálékszerzést.

Yu Fukasawa, a Tohoku Egyetem mikrobiális ökológusa szerint meglepő, hogy a gombák mennyi mindenre képesek.

Emlékezetük van, tanulnak, és képesek döntéseket hozni. Őszintén szólva, az a különbség, ahogyan megoldják a problémákat az emberhez képest, észbontó - nyilatkozta a kutató.

A kör alakú elrendezésnél a 116. napra a táplálékkereső indák csak kifelé indultak, a körön belüli terület üres maradt. Ez azt sugallja, hogy az organizmus érzékelte, hogy a körön belül nem várható tápanyagforrás, ezért nem indított arrafelé micéliumfonalakat. Ezen intelligens működésre jelenleg nem létezik teljes tudományos magyarázat.

A kutatók szerint a megfigyelések bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a gomba felismeri a környezete elrendezését, és a fonalakból alkotott hálózaton keresztül kommunikálja azt, majd az adott környezetre optimalizálja a tevékenységét.

Ez új utakat kínálhat a gombák és más organizmusok "gondolkodásának" megértéséhez.

A tanulmány szerzői szerint ez a felfedezés betekintést nyújthat az aggyal nem rendelkező organizmusok primitív intelligenciájának tanulmányozásába, ökológiai hatásainak megértésébe. A számítástudomány jelenleg is nagy figyelemnek örvendő területe éppen a gombákhoz hasonló élő, hálózatszerűen kapcsolódó sejtekre (például az agyszövetre) épülő bioszámítógépek fejlesztése, amelyek a kutatások szerint akár hatékonyabbak is lehetnek, mint a hagyományos chipekkel szerelt eszközök.

portfolio.hu

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.