Jelen és múlt, kanizsai és egerszegi sportcsapatok találkozója
Egy szimpla „közép-őszi” október nap, a hónap 15. napja, mely a relatíve kellemes, nem éppen kirívó időjárási szélsőségeivel nem hozakodik elő semmiféle szélsőséggel, egyben amelynek keretében a munkába igyekvők ugyanúgy felkerekedtek, mint az esztendő további, lényegében ugyanilyen jelleget öltő hétköznapján. Egészen pontosan 30 esztendeje ezen a napon, vagyis 1994. október 15-én túlzás nélkül viszont egész Kanizsa, pontosabban inkább a teljes megye egy futballmeccs lázában égett, mivel a megyeszékhely első számú futballcsapata, a ZTE honi első osztályú futballmeccs keretében először meccselhetett (felső képünkön a jeles alkalom körítése megörökítve) a megye másik, egyben megyei jogú városaként „besorolt” településének, Nagykanizsának az akkor szintén NB I-es legénységével, a Nagykanizsai Olajbányász SE-vel.
A kissé szentimentális megnyilatkozást és fennköltséget itt azonban zárjuk is le azzal, hogy ma – a (helyi) sportot kedvelők egykori jeles napjának több évtizedes évfordulóján - a női kosárlabda Hepp Kupa keretében az amatőr NB I-es Kanizsai Vadmacskák SE a szintén ebben a ligában (illetve ezúttal kupasorozatban...) bizonyító ZTE NKK-t látta vendégül – immár a Kanizsa Arénában.
Az utóbbi sportághoz, vagyis innentől a kosárlabdához kapcsolódva, lényegében ebben az esetben is találunk kapaszkodót, mivel majd’ pontosan három esztendővel a két kosárcsapat – több éves tétmeccses szünetet követően - szintén a Hepp-sorozat keretében találkozott, igaz, akkor még a Cserháti-csarnokban.
Ezúttal is a vendég egerszegi kosarasok számítottak esélyesebbnek, ugyanakkor a nagykanizsai ifjú kosaras hölgyek számára a múlt csütörtöki bajnokijukhoz képest másképp alakult némileg a találkozó forgatókönyve (alsó képünkön annak egy pillanata): a kedd délutáni tétmeccsen az elején tartották magukat remekül a hazaiak, majd az idő előrehaladtával a vendégek átvették az irányítást és nyertek 67-35-re Gábor Erzsébet tanítványai ellen - ezzel pedig a ZTE került a következő körbe.
P.L.
(Fotók: Polgár László)