Királyok vére

Uzsoki Mária Réka sorozatának 4 kötete után a napokban látott napvilágot a Királyok vére című regénye. A kötet nagyrészt írói fantázia szüleménye. Szíven és lelken átáramló, vágyvezérelt, történelmi eseményeken alapuló történet. A könyvet szeptember 10-én, kedden, 17 órakor mutatják be a Halis István Városi Könyvtárban.

Azok közé tartozom, akik hiszik, hogy Skóciai Szent Margit Szent István királyunk, Gizella királynénk és Vasbordájú Edmund angol király unokája; Ágota hercegnő, István királyunk leánya, és Száműzött Edward angol herceg leánygyermeke, aki 1045. (1046?) június 10-én született Mecseknádasd közelében, Réka várában. Meghalt 1093. november 16-án a skóciai Edinburghban – árulta el a bemutató előtt álló könyvéről a szerző. – Származásáról a tudósok, kutatók, történészek körében ma is viták zajlanak, szívemnek mégis a legkedvesebb és igaznak tartott az a felfogás, mely szerint Skóciai Szent Margit Árpád-házi leszármazott volt, ereiben az Árpádok vére folyt.

Minek lehet valóságalapja? Mi bizonyítható? Mi lehet csak feltevés?

Nehezen megválaszolhatók a kérdések. Bizonyított, hogy Szent István királyunk uralkodása idején, 1016-ban Vasbordájú Edmund került az angolszász trónra. Sajnos uralkodása nagyon rövid ideig, mindössze 222 napig tartott. Életének gyilkosságba torkolló összeesküvés vetett véget. A dánokkal vívott csata szünetében egyik alattvalója orvul rátámadt és kioltotta életét. Az uralkodónak két gyermeke volt: Edmund és Edward, feltehetően ikrek. A fiúkat regényes körülmények között a nevelőik István király udvarába menekítették az elpusztításukra készülő dánok elől. Nem bizonyított, de feltehető, hogy Szent István királyunk ismerte az angolok és a magyarok körében is élő legendát, mely szerint Attila nagy király késői ivadékai eljutottak Angliába. A királyi ház befogadta őket; tőlük tanulhatták meg a híres-hírhedt lovas íjász harcmodort. Ezért is nyújthatott védelmet, oltalmat szent királyunk a menekülő hercegeknek – hangsúlyozta Uzsoki Mária. – A két ifjú feltehetően Pécsváradon, a bencéseknél nevelkedett. Később Istvántól ajándékba kapták a felújított Réka várát. Azt a várat, melyet Attila nagy királyunk építtetett a feleségének, Rékának.

Feltételezhető, hogy Edward feleségül vette Szent István legkisebb leányát, Ágotát, akivel Réka várában éltek. Három gyermekük született. Két leány: Margit, Krisztina, és egy fiú: Edgár. Az elsőszülött Margit volt, 1045-ben vagy 46-ban született.

Történelmileg igazolt, hogy 1056-ban Edward hercegnek a gyermektelen nagybátyja, Hitvalló Edward felajánlotta az angol trónt. Edward elfogadta a felkérést. A trónörökös a hazájába vezető út során ismeretlen körülmények között sajnos meghalt.

Történészek által nem igazolt, hogy Margit már Angliában találkozhatott a száműzött Malcolm skót trónörökössel, aki később a férje lett. A házasságkötésük azonban történelmi tény. 1070-ben volt az esküvőjük, hat fiúk és két lányuk született. Történelmileg igazolt a regényben szereplő barlang és a híressé vált Margit köve létezése, valamint legendás imakönyve, melyet ma is múzeumban őriznek.

A regényt olvasva azt is megtudhatjuk, hogy Margit királyné szociális érzékenysége, karitatív tevékenysége, fejlett diplomáciai érzéke, műveltsége, példamutató vallásossága, béke iránti törekvése kivívta népe tiszteletét és szeretetét. Skóciai Szent Margitot 1250-ben IV. Ince pápa szentté avatta.

BAKONYI Erzsébet

(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. augusztus 14-ei számában)