A vasút hibája nélkül ma nem fürödhetnénk a Balatonban

Az irodalom, a csatornaépítés és a vasútmérnökök is hozzájárultak a Balaton mai arcának kialakulásához.

Az Így szerettek ők sorozat, az Igazi hősök, a Merész magyarok, és a Festői szerelmek című kötetek szerzője ezúttal arra vállalkozik, hogy megmutassa nekünk, hogyan vált néhány generáció alatt nyaralóhellyé és a magyar identitás részévé a Balaton – és hogyan úszta meg a tó, hogy lecsapolják és bevessék búzával?

Nyári Krisztián előadása első mondataiban sorra vette a klasszikus magyar ételeket – gulyás, halászlé, túrós csusza – és az országunkra olyan jellemző helyszíneket, amelyeket a magyar identitás részének tart. Ilyen a Balaton is. Mindezekben az a közös, hogy mindegyiket a XIX. században találták ki, akárcsak a magyar irodalmi nyelvet, a magyar zenét.

– Ez a század a kitalált magyar hagyomány és a megkomponált magyar identitás százada volt. De hogy lehet kitalálni egy kultúrtájat? Hiszen az Alföld és a Balaton mindig is volt. Volt, csak éppen nem vették észre. A magyar kulturális kódrendszerben általános igazság, hogy az Alföld szép és a szabadság érzetét kelti. De ezt a percepciót a XIX. század találta ki. Egyrészt fizikailag, amikor az Alföldet közlekedésre és gazdálkodásra alkalmas területté tették. Másrészt szellemileg – hiszen Petőfi által tanultuk meg, hogy az Alföld szép – kezdte előadását Nyári.

– Mérnökök és költők kellenek egy tájegység születéséhez? Lényegében igen. Dehát a Balatont biztosan észrevették már korábban is, hiszen nincs túl sok tavunk. A magyar tenger képzete az Alfölddel együtt született meg és mérnökökre, költőkre volt szükség, hogy észrevegyük – folytatta az előadó.

A XVIII. században zavaró volt, hogy a Balatont hatalmas lápvidékek övezik

A legmagasabb és a legalacsonyabb vízszintje közötti különbség öt méter volt. Az év nagy részében Tihany, Szigliget és Fonyód is sziget volt. Mindez kereskedelmi és katonai problémákat vetett fel, hiszen nem lehetett gabonát vagy élelmiszert szállítani. Az azonban senkinek sem jutott eszébe, hogy fürdőzni azért lehetne benne.

Így jutottak arra a következtetésre, hogy a legjobb lesz, ha lecsapolják. A Balaton lecsapolásának tervét Krieger Sámuel készítette el 1776-ban. Az által készített térkép részletesen ábrázolta a tó partvonalát – erre korábban nem volt példa, hiszen a tó képe évente változott. A térképen különböző színekkel jelölte a pillanatnyi és a lecsapolás utáni partvonalakat.

A lecsapolás utáni partvonal a Zala folyó torkolatától a Sió torkolatáig berajzolt, hajózható csatorna partvonalát jelentette, a Balaton, mint tó megszűnt volna. A lecsapolást politikusokra és helyi földbirtokosokra bízták, akik a másik féltől várták, hogy kifizesse a beruházást, ez pedig gyakorlatilag megmentette a tavat.

Akkoriban már a költők is megörökítették műveikben a magyar tengert

Az elnevezés Kazinczy Ferenctől származik, aki a Magyarország geografikája című művében először nevezte a Balatont a magyar tengernek 1775-ben. Pálóczi Horváth Ádám gazdálkodó pedig 1782-től kisded tengernek nevezte a Balatont.

– a tizenhat éves szerző Magyarország földrajzát vázolta benne. Özvegy édesanyja megörült első próbájának, a könyvecskét kinyomatta – írja az Arcanum.

A mezőgadasági ágazat elkezdte hasznosította a Balatont

Felismerték, hogy a Balaton vizét locsolásra is lehet használni. A Balaton felfedezőinek sorában a legfontosabb alak a keszthelyi kötődésű Festetics György, aki 1801-ben megalapította a városban Európa első, felsőfokú mezőgazdasági intézményét, Helikon Irodalmi Ünnepségek néven költőversenyt szervezett és megteremtette a balatoni hajózást. Közel negyven hajó tartozott hozzá. A legnagyobb a huszonhét méter hosszú, kétárbócos Főnix nevű volt gálya volt, amellyel Balatonakarattyára szállított fűszert és fát, visszafelé pedig sót.

– A tó megfeleltethető volt az akkori időszak táj-eszményének is: nyugodt és szelíd, preromantikus képet mutatott. Számos poéta írt Festeticshez szóló költeményeket (Csokonai Baróti Szabó Dávid és Berzsenyi Dániel) is. Ebben a korszakban Festetics alakja is összekapcsolódott a magyar tenger kifejezés jelentésbővülésével – fogalmazott Nyári.

– Festeticsünk Balatonja tenger – írta Virág Benedek költő akkoriban.

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható. 

likebalaton.hu

(Borítókép: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum)