Jeles napok szeptember végén
A magyar népmese napjának túl nagy hagyománya még nincs, de így is egyre több oktatási intézményben ünneplik. A Thúry György Múzeum idén is számos gyereket várt az ez alkalomból tartott programjára. A kisiskolásoknak Cser György, „Gyuri bíró” olvasott mesét, de néptánctanulással és rajzos feladattal is várták a legfiatalabbakat.
- A magyar népmese mindenkit leköt, mivel a 20. és a 21. században is a mese is átalakult. Természetesen ott vannak a rajzfilmek, tv-s mesék, de a magyar népmese az örök. Az oktatás során és otthon is még mindig megismerkedhetnek a gyerekek a magyar népmesével, azonban a tárgyvilág és a szókészlet egyre távolabb kerül tőlük, és erre szolgál tulajdonképpen ez a nap – hangsúlyozta Száraz Csilla múzeumigazgató.
A program során a gyerekek különböző, a történetekben és a múzeum gyűjteményében egyaránt megtalálható tárgyak segítségével kerülhettek közelebb a magyar népmesék világához. A programot szeptember 29-én, pénteken, Mihály-napon tartották. Ehhez a dátumhoz több népszokás és babona is kapcsolódik. A néphagyomány szerint, ha nem volt deres az időjárás szeptember 29-én reggel, akkor a tél még várat magára. Fontos határnapnak is számított az állattartásban, mivel ilyenkor kellett behajtani a Szent György napon kihajtott állatokat, így egy pásztorünneppé is vált. Szent Mihálynak a halottkultuszban szintén jelentős szerepe van, mivel a Szentírás szerint ő védi az embereket a gonosszal szembeni küzdelemben.
- Nagyon sok középkori temetőkápolnának, kápolnának ő a védőszentje, mert a végítéletkor ő kísér minket és ő fogja megóvni a lelkünket. Sokan a mai napig is úgy gondolják, hogy Szent Mihály védelmezi őket. A kiskanizsai templomkertben van egy nem is olyan régen állított szobor, az állíttatója azért állíttatta oda – hálából Szent Mihálynak -, mert ő mindig megvédte, megóvta őt és ő az ő védelmezője – mondta Gyanó Szilvia néprajzos fő-muzeológus.
A felsoroltak mellett szintén ekkor volt a kukoricatörés és kukoricafosztás időpontja.
K.T.
(Borítókép: Kanizsa TV)