Mindig van új a nap alatt – avagy napok alatt elhazudott történelem.

Két hete először vízimotorok, majd egy diszkós parti hangjától zengett a Csónakázó-tó és környéke. Nem voltam ott, nem is beszélek róla. Hallottam ezt-azt, leginkább az esti tűzijátékról, vagy annak hiátusáról, de nem kívánok ezzel az eseménnyel foglalkozni. Mondjuk úgy, nem igazán érdekel.

Nem kívánok foglalkozni azzal sem, hogy az esemény álcivil köntösbe ültetett szervezői nagyON beletenyereltek, kivel szerveztessenek partit augusztus 20-a estéjére. Azzal sem, hogy ez az önjelölt megbízott miként viselkedett a helyi sajtóval, gondolván, hogy ő az, akinek mindent lehet. Egy ilyen arrogáns, hangosan rikácsoló nő annyit sem ér, amennyi helyet már eddig elpazaroltam rá az újság értékes papírjából.

Az esemény utózöngéi azonban különösen érdekesek. Nem kicsit, hanem nagyON igyekezett a városban ellenzékbe került szerveződés minden pontot megragadni, hogy az esemény sikerét fényezze. Megszólalt a frakcióvezető, a polgármester, de még a cseh vagongyár letelepítését szervező parlamenti képviselő is. Érdemes volt ezeket a dicsőítő szövegeket elolvasni, mert így az ember sok mindent tudott meg arról, hogy mit is gondolnak róla.

A SberBank csődje miatt fillérekből tengődő Nagykanizsán nem volt pénz tavaly augusztusban tűzijátékot rendezni. Erről azóta kiderült, hogy ezt az ÉVE akadályozta meg politikai célokból. Szabó Szilárd frakcióvezető történelem hamisítása még annyira nem is kavarta fel a közéletet, ám jött Cseresnyés Péter, akinek vagy szövegértelmezési, vagy ennél is komolyabb problémái lehetnek az események értelmezésével kapcsolatban. Kitalált egy történetet, mely szerint a Médiaház munkatársait az ÉVE vezényelte ki az eseményre azért, hogy botrányt okozzanak. Mondta ezt a képviselő úgy, hogy felvételeket mutattunk be arról, hogy ki balhézott az ott munkáját végző stáb tagjaival. Aki látta, tudja, mi történt ott. Ki viselkedett botrányosan és ki akadályozta az újságírókat a munkájuk végzésében.

Persze ezen nem kell csodálkozni, hiszen a polgármesterrel és a képviselővel az élen folyamatosan hangoztatnak valamiféle álsértődést, mert a 10 perces monológjaik nem kerültek be egy-egy másfél-kétperces tudósításba. Bojkottot hirdettek a Médiaházzal szemben, lelkük rajta! Persze mindenki tudja a valóságot is, 2019. decembere óta a Médiaház munkatársai kérdeznek is, az pedig veszélyes, és elég kényelmetlen. Még veszélyesebb, ha nem ásóval, hanem markolókkal ássák az árkot és uszítják az embereket egymásnak. Ez az út azonban nem lehet a város és nem lehet az ország útja. Kilenc hónap múlva a város polgárai értékelnek és döntenek!

Tar Mihály, ügyvezető