Változás a hulladékkezelésben

Július 1-től a MOL tulajdonában lévő MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt lesz felelős a hulladék kezeléséért és begyűjtéséért. A határidő közelsége ellenére a változással kapcsolatban még mindig számos kérdés merül fel.

Az Európai Unió elvárásai szerint 2040-re a lakossági és intézményi hulladékokat tekintve 10 százalékos lerakási és 65 százalékos újrahasznosítási arányokat kell elérni. Jelenleg ezek az arányok hazánkban 50 és 32 százaléknak felelnek meg. A bevezetésre kerülő koncesszióval az a cél, hogy a kívánt mértékeket Magyarország elérje és minél hamarabb átálljon a körforgásos gazdaságra. Fontos változásnak számít, hogy az EU irányelveinek megfelelően a gyártó (külföldről behozott áru esetén az első forgalmazó) lesz felelős a hulladék kezeléséért a termék életciklusának végén. A kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR-díj) a vállalkozók szerint az egyik legmagasabb lesz a tagállamokat tekintve. Ez a díj az egyszer használatos műanyagtermékekre, az elektronikus és elektromos berendezésekre, gumiabroncsokra és akkumulátorokra vonatkozik többek között.

A hulladék begyűjtését és lerakását a következő hónaptól is azok a közszolgáltató cégek végzik majd, mint korábban, immáron szerződtetett alvállalkozóként. A júniusi közgyűléseken többször is foglalkoztak a városatyák a kérdéssel. A 16-i soron kívüli ülésen zárt ajtók mögött döntöttek a frakciók az önkormányzati cégek és a MOHU közötti szerződésről. Fodor Csaba szerint a magyar állam elvett egy feladatot az önkormányzatoktól, amelyet egy olyan cégnek (a MOL-nak) adott, amely nem lehet veszteséges. Az ÉVE frakcióvezetője szerint a szerződés megkötése mellett és ellene is több indok szólt, ám a határidő szűkössége miatt döntést kellett hozniuk. 

– Mi azt látjuk, hogy gondokat jelenthet a hulladékszállítás terén, nekünk egyrészt finanszírozási, likviditási gondokat okozhat a cégnél, hogy mekkorát azt nem tudjuk. Az a nagy bajunk, hogy azért nem tudunk pontos számokat mondani, mert hiányoznak azok a jogszabályok, amelyek megalapozzák a cégek együttműködését és magát a hulladékgazdálkodásra vonatkozó tényleges gazdasági meneteket. Ezeket most még nem látjuk. Felelősen azt kellett mondani, hogy persze kössék meg, más oldalról viszont több oldalt és másfajta módszert kellett volna találnunk arra, hogy ez a szerződés valóban olyan kidolgozott legyen, amiről felelős döntést hozhat az önkormányzat – emelte ki stábunknak a politikus.

Az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a hulladékgazdálkodásban tapasztalható változások csak a cégeket és önkormányzatokat érintik, a lakosság nem fog tapasztalni semmilyen negatívumot a módosításokból.

KÁLOVICS Tibor

fotó: illusztráció forrás: pixabay.com