Figyeljünk a kéményekre!

A szilárd tüzeléssel fűtők esetében az intenzív fűtés, az alacsony külső hőmérséklet miatt a kéményben megnövekedett huzathatás, több esetben a kéményben lerakodott korom meggyulladását eredményezheti. A kéménytüzek esetében a koromtűz a leggyakoribb. De a baj megelőzhető, odafigyeléssel elkerülhető!

Sokan fűtenek vegyes tüzelésű berendezésekkel, illetve használnak különféle kandallókat kiegészítő fűtésként. A koromtüzek kialakulásában számos tényező játszik szerepet, azonban a legmeghatározóbb a korom lerakodása, ezáltal a kürtő leszűkülése. A jelenség magyarázata, hogy a kéményben felfelé haladó füst folyamatosan. Bármilyen anyagot égetünk, a füstjelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz, ez vizes fa égetésénél intenzívebben jelentkezik. Körülbelül 50-70 celsius között megkezdődik a víz intenzív kicsapódása a kéménykürtő falára. Az így keletkező folyadék savas kémhatású, a korom részecskék a kürtő falán megtapadva kátrányos réteget képeznek, amely a füstjáratot leszűkíti. Az intenzív fűtés és a leszűkült füstjárat miatt a kémény belső hőmérséklete megemelkedik és meggyújtja ezt a kátrányos réteget. A hőszigetelés nélkül hagyományos, falazott kéményeknél jellemző ez a folyamat.

A kéményeknél a koromtüzek mellett kisebb számban ugyan, de a következők okozhatnak tüzet:

1. Kéménybe épített gerenda:

A régebbi építésű épületeknél jellemző, hogy kb. 400 0C-os füst hatására a kéménybe épített fagerenda beizzik, majd begyullad. Az így kialakult tűz igen veszélyes, mivel a gerendáról a tűz átterjed a fa födémszerkezetre és a tetőszerkezetre.

A padláson járva érdemes meggyőződni a gerendák elhelyezkedéséről, nincsenek-e beépítve a kéményszerkezetbe.

2. Koromzsák / tisztítóajtó hiánya, állapota:

A kémények alsó, illetve felső részén a tisztítás miatt nyílásokat létesítenek, melyeket egy nem éghető anyagú ajtóval lezárnak. Ha ezek az ajtók hiányoznak, repedtek, sérültek, a forró égéskor égésgázok és az égési szikrák a kéményből kijutnak, és így tüzet okozhatnak.

3. Repedt kéménytest:

Hasonlóan a sérült kémény ajtónál leírtakra, forró égésgázok és az égési szikrák a kéményből kijutnak, és így tüzet okozhatnak.

4. Füstcső helytelen bekötése:

A kéménybe rosszul csatlakoztatott fűtőberendezéseknél fordul elő ez a probléma; a nem légmentesen és kellő rögzítés nélkül csatlakoztatott füstcső szétcsúszhat, így a kijutó forró égésgázok tüzet okoznak.

5. Szakszerűtlen kürtőtoldás:

Sajnos a szakértelem hiányára vezethető vissza ez a tűzkeletkezési ok. Leggyakoribb probléma, hogy a kéményt nem, vagy csak kis mértékben falazzák a héjazat fölé, így a padláson a kéménybe egy csövet toldanak. A cső érintkezve a tetőlécekkel, illetve a toldásnál a nem légmentes kapcsolat miatt a tűz könnyen átterjed a tetőszerkezetre.

Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság