Négy millió alá csökkent Horvátország lakossága

Nőtt a többségi nemzethez és csökkent szinte az összes nemzeti kisebbséghez tartozók száma Horvátországban, köztük a magyaroké is - közölte a horvát statisztikai hivatal (DZS) a 2021-es népszámlálás végleges eredményei alapján.    

A legújabb népszámlálás szerint Horvátországnak 3 871 833 lakosa van, 413 056-tal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt, ami közel tízszázalékos csökkenés. Ebből 91,63 százalék horvát nemzetiségű. Tíz évvel ezelőtt ez az arány 90,42 százalék volt. A kisebbségek közül egyedül a szerbek aránya haladja meg az egy százalékot: 3,20 százalék, 1,16 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben volt.     

Magyar nemzetiségűnek 2011-ben 14 048-an vallották magukat, ami az összlakosság 0,33 százaléka volt. A mostani adatok szerint 10 315 magyar él Horvátországban, kevesebb mint 0,30 százalék.     

Horvátország lakosságának 48,17 százaléka férfi és 51,83 százaléka nő. A 14 éven aluliak aránya 14,27 százalék, viszont a 60 év feletti korosztály a lakosság 21,8 százalékát teszi ki.     

Csökkent a vallási felekezetekhez tartozók száma is. Katolikusnak 78,97 százalék vallotta magát, míg tíz évvel ezelőtt ez az arány 86,28 százalék volt. Az ortodox felekezethez való tartozást 3,32 százalék, a muszlimot 1,32 százalék jelölte meg. 2,17 százalék nem nyilatkozott, ateistának 4,71 százalék vallotta magát, egy százalékkal több, mint 2011-ben.     

A legkisebb népességcsökkenés a fővárosban, Zágrábban tapasztalható. Ezt Dubrovnik-Neretva (Dubrovacko-Neretvanska) és Zára (Zadar) megye követi. A legtöbb lakost Vukovár-Szerém (Vukovarska-Srijemska), Sziszek-Monoszló (Sisacko-Moslavacka) és Pozsega-Szlavónia (Pozesko-Slavonska) megye veszítette: sorrendben 20, 19, illetve 17 százalékot. Csökkent a háztartások száma is öt százalékkal, 1 561 038-ról 1 480 423-ra.    

Horvátország teljes lakosságának 99,24 százaléka horvát állampolgár, míg 0,74 százaléka, azaz 28 784 fő külföldi.    

A népszámlálást tavaly szeptembertől november közepéig végezték.    

Az első szakaszban, 2021. szeptember 16. és 26. között online formában az interneten található kérdőívet tölthették ki a lakosok, míg a második szakaszban, szeptember 27-től október 17-ig mindazok, akik nem éltek az internetes lehetőséggel, papíralapú kérdőívet kaptak. Az összeírást számlálóbiztosok végezték.     

A koronavírus-járvány miatt a kormány kétszer is meghosszabbította az összeírás időtartamát, így az végül november közepéig tartott.

MTI