Gátolják a magyar cégek növekedését a nemfizető ügyfelek és a hiteltartozások

Növekedési gátat jelentenek a magyar cégek számára a nemfizető ügyfelek és a hiteltartozások – derül ki az Intrum 2022-es Európai Fizetési Jelentéséből (EPR). A felmérésben a magyar válaszadók 43 százaléka arról számolt be, hogy a nemfizetések miatt nem tud új munkavállalókat felvenni, 41 százalék pedig nem tud másféle, új befektetésekbe kezdeni. Sok esetben a késedelmes fizetés a vállalat jelenlegi működését is veszélyezteti: a cégvezetők 35 százaléka szerint a késő kifizetések miatt elbocsátásokra lehet szükség a vállalatuknál, 32 százalék szerint pedig akár a cég fennállása is veszélybe kerülhet.

A magyar cégeknek az európai átlagnál, és a más visegrádi országokban tapasztalnál is kisebb mértékben sikerült csökkenteni a kinnlevőségek okozta veszteségeket – derül ki az Intrum Európai Fizetési Jelentéséből (EPR). Az immáron 24. alkalommal elvégzett felmérésben 15 országban több mint 11 ezer vállalkozást kérdeztek meg. A felmérés szerint Magyarországon tavaly azonos volt azon cégek aránya, amelyeknek növekedtek a nem teljesítő hitelek okozta veszteségei, és azoké, amelyek csökkentetni tudták a kintlévőségekből fakadó bevételkiesést (31-31 százalék). Az európai átlaghoz képest ez rosszabb eredmény, mivel a kontinensen általában a hitelveszteségek csökkenése jellemezte a 2021-es évet. A többi visegrádi országokhoz viszonyítva szintén rosszabbul teljesítettek a magyar cégek: Csehországban, Szlovákiában jóval nagyobb számban csökkentettek a cégek veszteségei, Lengyelországban pedig hasonló arányban, kicsivel kisebb mértékben, mint Magyarországon.

Hosszabb fizetési határidő a veszteségek csökkentésére

„A magyar cégvezetők szerint főleg a határidő után fizető ügyfelek miatt keletkeznek likviditási problémák – annak ellenére, hogy a többi országhoz képest a magyar cégek viszonylag hosszú fizetési határidőket szabnak meg, a válaszadók több mint fele 20 napnál több időt hagy a fizetésre a lakossági ügyfeleknek, céges partnereknél pedig az ennél is hosszabb határidők jellemzők” – hangsúlyozta a felmérés eredményeit ismertetve Üveges Judit, az Intrum Értékesítési Igazgatója.

A legtöbb válaszadó szerint a hosszabb határidőre főleg azért volt szükség, hogy meg tudják tartani az ügyfeleiket, illetve a romló világgazdasági trendek miatt úgy látták, hogy a határidők kitolása biztonságosabb. Az európai átlagnál kevesebben mondták viszont azt, hogy az ügyfelek fizetésképtelenségének elkerülése érdekében fogadtak el hosszabb fizetési határidőket. Ez annak tükrében meglepő, hogy az ügyfelek csődjét a magyar cégvezetők nagy része rendkívül komoly problémának tartja. A válaszadók 20 százaléka komoly fenyegetésnek nevezte az ügyfélcsődöket a vállalata likviditása szempontjából.

Mit tesznek a vállalatok a nemfizetések elkerülése érdekében?

Üveges Judit szerint a válaszok arra engednek következtetni, hogy egyelőre a magyar üzleti életben kevésbé jellemzők az egyéni, ügyfélre szabott fizetési megoldások. Sok cégvezető úgy látja, nem tud mit tenni, hogy elkerülje ügyfelei pénzügyi nehézségeit, ezért nem is tesz ellene lépéseket. Ez abból a szempontból pozitív hír, hogy a fizetési problémák részben nem makrogazdasági okokból (fogyasztók alacsony jövedelme, cégek gyenge termelékenysége) fakadnak, és orvosolhatók, ha több cég kezdi el alkalmazni a kintlévőség-kezelő megoldásokat – tette hozzá az Intrum Értékesítési igazgatója.

Magyarországon a legismertebb, nemfizetés megelőzésére szolgáló intézkedés a hitel előfinanszírozása: a válaszadók 48 százaléka alkalmazza valamilyen formában ezt a megoldást. Meglepően kevesen alkalmazzák (4 százalék) a hivatalos úton történő végrehajtást – ebben ugyanakkor közrejátszhatott a 2021-ben is érvényes hitelmoratórium is, amely miatt végrehajtást nem is lehetett elindítani.

A magyar cégvezetők mintegy harmada ellenőrzi csak ügyfele hitelképességét (egész Európában hasonló az arány), 23 százalék köt hitelgarancia-szerződést, 15 százalék pedig banki hitelgaranciát választ. A válaszadók több mint fele ugyanakkor nem elégedett a jelenleg elterjedt megoldásokkal: 54 százalék szerint a késő fizetések ellen új jogszabályokra lenne szükség.

A hitelveszteséget a magyar cégvezetők 24 százaléka nevezte súlyos problémának, amely miatt a vállalat nem tudta teljesíteni a múlt évben kitűzött céljait. Ennél is többen, a válaszadók 43 százaléka mondta azt, hogy a késő fizetések visszavetik a cég növekedését. Azoknak az aránya, akiket egyáltalán nem érintett a probléma, csak 21 százalék volt tavaly.

Magyarországon elsősorban a vállalatok növekedését gátolják a késedelmes fizetések: a válaszadók 43 százaléka arról számolt be, hogy emiatt nem tud új munkavállalókat felvenni, 41 százalék pedig nem tud másféle, új befektetésekbe kezdeni. Sok esetben a késedelmes fizetés a vállalat jelenlegi működését is veszélyezteti: a cégvezetők 35 százaléka szerint a késő kifizetések miatt elbocsátásokra lehet szükség a vállalatuknál, 32 százalék szerint pedig akár a cég fennállása is veszélybe kerülhet.

Forrás: intrum.hu

(Borítókép: shutterstock.com)