Márton-nap a hagyományok tükrében

Számos népszokás és hiedelem kapcsolódik Márton napjához. A jeles alkalom olyan eseményekkel függ össze, mint a lámpás felvonulások vagy a libalakomák. Ezek a tradíciók ma is élnek Zala megyében. 

November 11-e egykor a mezőgazdasági munkák lezárását, az újbor megkóstolását és a téli időszak kezdetét is jelentette. A jeles nap néprajzi hátteréről, a zalai hagyományokról és a lámpás felvonulások szimbolikus jelentéséről Gyanó Szilvia néprajzkutatót kérdeztük.

- A Márton-nap az egy nagyon népszerű ünnep, különösen a 21. század elejétől. Egyre jobban terjednek a lámpás felvonulások, a Márton-napi vacsorák, a borkóstolók. Tulajdonképpen van is ennek a néphagyományban egy kis nyoma, hát az újbort mindenképpen Márton-napon kell megkóstolni, illetve ilyenkor szokták lezárni a hordót, illetve országosan a libapecsenyével és a ludaskásával, amit enni kell, de a zalai néphagyomány azért ennél sokkal gazdagabb volt. Libás-kacsás ételeket ettek, ilyenkor krumplis, sült krumplis ételek előfordultak, illetve a káposzta, dinsztelt káposzta vagy a húsos káposzta - árulta el Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzkutatója. 

A  régi zalai Márton-napi szokások elsősorban a paraszti élethez, a terméshez és az időjáráshoz kötődtek, addig a mostani hagyományok Szent Márton segítő szeretetét és a fény szimbolikáját helyezik előtérbe. A világító lámpásokkal útnak induló gyermekek és családok egy olyan közösségi hagyomány részeseivé válnak, amely az ünnep üzenetét a mai kor számára is élővé teszi.

– Zalában Keszthelyen volt először ilyen, és nagyon népszerű lett. Én úgy gondolom, hogy a népszerűségnek az a feltétele, hogy ilyenkor az embereknek legyen igénye. Kicsik-nagyok, a falu népe, város népe ilyenkor összefut, és mindenki igyekszik ilyenkor részt venni ezekben a lámpásfelvonulásokban. Már a kis falvakban is megszervezik. Ezeknek nyugatról jön a hatása, ami egy-két településen előfordulhatott Magyarországon is, de a 20. században ennek már nincs nyoma a szakirodalomban - mondta el Gyanó Szilvia. 

A Márton-napi hagyományok az évszázadok során folyamatosan változtak, de közösségformáló szerepük máig megmaradt. Legyen szó az újbor megkóstolásáról, a libás ételekről vagy a lámpás felvonulásokról, a jeles nap ma is alkalmat teremt arra, hogy a régi népszokások új tartalommal gazdagodva öröklődjenek tovább a következő generációkra.

R.H.

(Fotók: Kanizsa Médiaház)