Az egyetlen Isteni Irgalmasság plébániatemplom Magyarországon

A Kaposvári Egyházmegyéhez tartozó Zalakaros plébániáját és a zalamerenyei, a garabonci, valamint a kisradai filiáit dr. Háda László plébános személye köti össze. A plébános úr ezúttal az Isteni Irgalmasság templom történetét osztja meg olvasóinkkal. 

Bár a középkorban volt Szent László tiszteletére épített templom a településen, de azt a török időkben lerombolták. Az 1800-as évek közepén egy másik templom, a Szent Anna templom épült Zalakaroson, amely jelenleg nincs használatban, csak búcsúkor van ott szentmise. Hogy mi vezetett ide? Amikor Zalakaroson fölfedezték a termálvíz adottságait és lehetőségeit, a település elkezdett fejlődni, egyre inkább igény volt egy bővebb templom építésére. Nem volt ez olyan könnyű – emlékeztetett az atya, hiszen az emberek egy része akkor sem támogatta az újat. Az igény jelentkezett, de hogy miből valósuljon meg, nem volt előre látható. 1997-ben közhasznú alapítványt hoztak létre Zalakaros új templomáért. A lehetőségek azonban így sem valósították meg az álmot, ezért fölmerült a régi Szent Anna templom bővítése. Néha az ember úgy érzi, hogy az Isten beleszól a történelembe, és a mi esetünkben is így történt. 

Hogy hogyan? – Ezzel párhuzamosan történt, hogy egy idős pécsi egyházmegyés atya, az újonnan kinevezett megyéspüspök, Balás Béla prédikációját hallva, fölhívta a püspök atyát. Az atya egy dobozban 48 millió Ft-ot adományozott a püspökség számára azzal a feltétellel, hogy szeretne egy olyan templomot építtetni a Kaposvári Egyházmegye területén, amely a sugaras Jézus tiszteletére épül, és azzal a kitétellel, hogy ebben a templomban szeretné elmondani a gyémántmiséjét. 

Gyimesi Vilmos atya ezen fölajánlása nagy örömmel töltötte el a kaposvári egyházmegyét, mivel Nagykanizsán szerettek volna építeni egy plébániát. Ugyanis ott is felmerült az a gondolat, hogy a Keleti városrész kaphatna egy saját templomot, ezáltal jobb és biztonságosabb ellátásban részesülhetett volna Nagykanizsa ezen városrésze. A kereszt elkészült az új templom helyén, de a helyi lakosság nem fogadta el a templom építését. Ekkor Varga Péter plébános úr fölajánlotta, hogy akkor a templom épüljön meg Zalakaroson. Így került a fürdővárosba az Isteni Irgalmasság templom, illetve ennek nyomán kezdett el épülni Hent László mérnök tervezésében. A város azzal járult hozzá, hogy helyet biztosított a felépítéséhez, melyet 2006 áprilisában szenteltek fel. Közben teljesülhetett Gyimesi Vilmos vágya, hiszen ebben a templomban mondhatta el 60. papi jubileumának alkalmát. A templom valójában teljesen berendezetlen volt, fokozatosan nyerte el a bútorzatát, de az emberek örömmel vettek részt az Isten háza sajátságos ünnepén – nyugtázta Háda László. 

2010-ben változás történt a plébánia életében. Varga Péter plébánost elhelyezték, azóta én töltöm be ezt a feladatot. Mielőtt az ember azt gondolná, hogy örökké plébániatemplom volt ez a templom, akkor el kell, hogy mondjam, nem. Még én is galamboki plébánosként nyertem el a kinevezésemet, ugyanis Zalakaros, mint említettem kicsi faluként nagyon sokáig nem bírt önálló plébániai ranggal, hanem oldallagos ellátásban részesült Galambokról, mint fília. 2014-ben történt ebben komoly változás. Ez az év számunkra fontos dátummá lett 2006 után. Balás Béla kaposvári megyéspüspök 2014. április 27-én Isteni Irgalmasság vasárnapján emelte plébánia rangra Zalakarost kiszakítva a Galamboki Plébánia területéből. Az alapítás egyik oka, hogy Zalakaros közigazgatásilag várossá, idegenforgalmi központtá vált. A másik pedig az, hogy a templom területének rendezéséhez célszerűbb volt egy önálló jogi személyiséggel rendelkező zalakarosi plébánia, mint tulajdonos, hiszen Zalakaros mégiscsak város. A plébánia működésének kezdete egybeesett II. János Pál (a Kaposvári Egyházmegye alapítója, az Isteni Irgalmasság vasárnapja elrendelője) és XXIII. János pápák szentté avatásának napjával.

2014. decemberében vehettem át Stanislaw Dziwisz krakkói bíboros úrtól személyesen – Magyarországon előszörre adományozott – II. János Pál pápa vérereklyét, amely templomunk szembe miséző oltára előtt kapott helyet. Nem véletlenül mi is úgy helyeztük el, ahogyan a krakkói bazilikában található. Azonban az ottani bazilikának az oltára, míg széltől meggyötört faágakkal van díszítve, ezzel ellentétben itt a művészi szabadság az isteni irgalmasságot másképpen kívánta megfogalmazni, méghozzá úgy, mint Isten karjai, amelyek átölelik azt a tájat, ahol ez a templom épült, azaz a zalai tájat. A főoltár megálmodója Huszár Ferenc művész úr volt, aki a pécsi szerzetesi iskolának a rajztanára is egyben. Az ő tervei alapján került kivitelezésre a mellékoltár képe is. Időközben négy harangja és elektromos orgonája lett a templomnak. A lehetőségeink annyira futották akkoriban, hogy ez a megoldás vált megvalósíthatóvá. Azzal, hogy 2014-ben plébánia rangra lettünk emelve, ez az egyetlen egy Isteni Irgalmasság plébániatemplom Magyarországon, bár ezen kívül található még három, ugyanerre a névre szentelt templom az országban. 

Ennek a gondolatnak a kifejezéseképpen tartottuk fontosnak, hogy minden adott legyen ahhoz, hogy az emberek itt mind több kegyelmeket nyerjenek el. Ezért is kérvényeztük 2020-ban az apostoli penitenciáriától, hogy akár minden nap lehessen elnyerni a templomunkban rendkívüli búcsúkat.

BAKONYI Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata elolvasható a Kanizsa Újság június 3-án megjelent lapszámában