Szita Károly: „Nem véletlen, hogy Kaposvár az ország egyik legzöldebb városa”

Fenntartható Városok: A fenntarthatóság, az ún „zöld átmenet”, a klímavédelem kétségkívül nemzetközi kérdéskör, határokon átívelő problémákkal. Miért érdemes mégis települési szinten is foglalkozni a kérdéssel? Hogyan látja, miként tudnak az egyes városok hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz?

Szita Károly: Mert települési szint nélkül nem fog működni! A világ népességének már közel háromnegyed él városokban, és ez várhatóan tovább fog növekedni. Ebbe a számba nem csupán a közigazgatási határokon belüli városlakókat kell beleérteni, hanem az agglomerációs övezeteket is. Például 120 ezer ember éli közvetlenül vagy közvetetten az életét Kaposváron, mert ide jár dolgozni, vásárolni, színházba, ide járnak a gyerekek iskolába, és még lehetne sorolni. Kaposváron a foglalkoztatottak fele nem a városban, hanem a környező településeken él. Hozzánk érkeznek be a távolsági buszok, vagyis jelentős közlekedési csomópont is vagyunk. Tehát a városok a legnagyobb károsanyag-kibocsátók.

Meggyőződésem, hogy a 21. század első harmadának legnagyobb hiánycikke nem a pénz, hanem a biztonság hiánya lesz: legyen szó a munkahelyekről, az egészségről, közbiztonságról vagy klíma-, és energiabiztonságról. Nekem, mint városvezetőnek e biztonság megteremtése a célom az élet minden területén. Mindeközben mi, városlakók életmódunkból fakadóan nagy mértékben felelősek vagyunk a biztonságunk sérüléséért. Ezért tőlünk kell fakadnia a kezdeményezéseknek is, és aktívan szerepet kell vállalnunk abban, hogy elérjük a nemzetközileg is meghatározott célokat.

Kaposvár egyébként két jelentős nemzetközi egyezményéhez is csatlakozott: a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége és az Under2. Előbbiben vállaltuk, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ig 40%-al csökkentjük szén-dioxid kibocsátásunkat, utóbbi esetében pedig azt, hogy 80%-al redukáljuk a károsanyag-kibocsátást 2050-ig. Mindkettőben jobban állunk, mint az aktuális elvárások. Továbbá városon belül és a városok között is elkezdtünk kialakítani egy energiaközösséget a gazdasági szereplőkkel összhangban. Összesen hat dunántúli város fogott össze EU-s forrást felhasználva – az ELENA program keretében – egy komplett energia felújítási program végrehajtása érdekében, mely magában foglalja az energiatárolást, közvilágítást és az energia-kereskedelmet egyaránt. Célunk, hogy közösen használjuk a megújuló energiaforrásokat, és szükség esetén azt meg is tudjuk osztani egymással.

F.V.: Kaposvár városa kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra, ami a városfejlesztés, a várospolitika számtalan területén megmutatkozik. Korszerű, energiahatékony és környezetbarát városi infrastruktúrák kialakítása cél elérése érdekében már jelentős lépések történtek, melynek részeként több hosszabb távú stratégia is megalkotásra került. Melyek azok a legfőbb prioritások, amelyek mentén Kaposvár a fenntarthatósági átállás példaképévé válhat más települések számára is?

Sz. K.: Kiemelt célunk, hogy csökkentsük Kaposvár energiafüggőségét, hogy a bizonytalan időkben – mint például a mostani háborús helyzet –, se legyenek fennakadások az energiaellátásban. Olyan energiapolitikát kell alkotnunk, ami egyszerre teljesít három feltételt: első az energiabiztonság (tehát amikor energiára van szüksége egy városlakónak, gyárnak stb., akkor az álljon rendelkezésre), második a megfizethető ár és a harmadik a környezetünk védelme. A kitettségünket pedig úgy tudjuk leginkább csökkenteni, ha minél nagyobb mértékben támaszkodunk a helyben megtermelt, megújuló energiákhoz.

Ehhez természetesen figyelembe kell venni a helyi adottságokat. Kaposváron van az ország egyetlen működő cukorgyára, így mi cukorrépából készítünk biogázt, amivel a CNG-s buszokat üzemeltetjük. Emellett most alakítjuk át a távfűtési rendszert, hogy a biomasszát felhasználva 58%-ban kiváltsuk a földgázt, a fennmaradó 42%-ot pedig geotermiával tervezzük majd helyettesíteni. Nem csak a buszokat, hanem az egyéb gépjárműveket (utcaseprő, szemétszállító kocsi) is folyamatosan cseréljük le elektromosra, miközben a kerékpárutakat évről évre fejlesztjük. Szintén büszke vagyok arra, hogy az országban először Kaposváron épült meg az ország első intermodális csomópontja, vagyis egy olyan közlekedési központot hoztunk létre, ahova a helyi és helyközi buszjáratok, a vasút és kerékpárutak is becsatlakoznak. Ezzel nem csupán az ingázásból fakadó kényelmetlenségeket, de a környezetterhelést is csökkenteni tudtuk.

Mi egyetlen felújításnak sem állunk neki úgy, hogy azt klímavédelmi szempontból nem tartjuk elfogadhatónak. Emellett tavaly készítettünk egy villámárvíz-védelmi javaslatcsomagot is, melynek célja, hogy szervezett keretek között tudjuk felfogni és felhasználni a hirtelen lezúduló csapadékot, amit aztán a parkok öntözésére használhatunk fel. És meg kell említeni azt is, amiről keveset szoktak beszélni: az úgynevezett elnyelőkről, azaz zöldterületekről (pl. parkokról, erdőkről). Valóban kisebb és lassabb is a klímavédő hatásuk, mint amit kibocsátás-csökkentéssel el tudunk érni, de mégis nagyon fontosak. Mi ezen zöldterületek folyamatos megújítására és bővítésére is nagy figyelmet szentelünk. Nem véletlen, hogy Kaposvár az ország egyik legzöldebb városa, sok parkkal és rengeteg fával!

F.V.: A Klímabarát Települések Szövetsége által 2020-ban meghirdetett pályázaton Kaposvár első helyezést ért el – Szegeddel holtversenyben – a megyei jogú városok kategóriában. Melyek voltak pályázatuk legfőbb elemei a korábbiakon említetteken kívül?

Sz. K.: Először is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy bemutassuk, milyen sikereket értünk el eddig, és ezáltal hitelessé tudtuk tenni magunkat és a jövőbeli terveinket. Számos célt fogalmaztunk meg, beleértve az épületek energiatakarékossági felújítását, a korszerű közvilágítást vagy a megújuló energiák növekvő arányú felhasználását. A kaposvári cukorgyár például már csak az általa megtermelt biogázt használja fűtőanyagként. Továbbá nálunk épült meg Közép-Európa legnagyobb napelemparkja is, amire külön büszkék vagyunk. A park 2×50 MW előállítására képes, ami egy 55 ezer lakosú település teljes éves villamosenergia igényét képes fedezni. Hét éve CNG-s buszokat használunk a helyi közösségi közlekedésben, amik sűrített földgázzal üzemelnek. Ezek ugyan még nem zéró emissziós járművek, de közel sem akkora a környezetterhelésük, mint a gázolajos buszoké volt. Bár még csupán néhány évesek, igyekszünk előre gondolkozni, és már elkezdtünk elektromos buszokat is vásárolni. A célunk, hogy 2028-ra az egész járműparkot lecseréljük ilyen buszokra. Tervezzük továbbfejleszteni a kerékpárutakat, és 170 elektromos rásegítésű kerékpárt is veszünk, amelyek a hamarosan elkészülő, 18 állomásos helyi közbringra-rendszerben, a Kaposvári Tekerőben lesznek elérhetőek bárki számára. Szerintem ezen törekvéseink miatt is nyertük el a pályázatot.

F.V.: A kényelmi szempontok nagy súllyal esnek latba, főleg a mobilitás esetében, 2017-ben Kaposvár elfogadta a Fenntartható Városi Mobilitási Tervet. Ez a dokumentum a 2014-2030 közötti időszakra megalapozza a közlekedés-fejlesztési célokat, intézkedéseket. Kérem meséljen a SUMP tervezési elvekről amelyet ez a dokumentum is követ. Hogyan lehet átültetni ezeket a gyakorlatba, és mennyire állnak készen a lakók a kényelmi szempontokon felül arra, hogy befogadják ezt a fenntarhatósági szemléletet? 

Sz.K.: Mindig a szemléletformálást és a jó ötletek gyakorlatba ültetését tartottam a legnehezebb feladatnak. Klímaváltozás szempontjából a Kárpát-medence Európa egyik legsérülékenyebb területe, így kiemelt jelentőséggel bír, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát. Emiatt bátornak kell lennünk a különböző megoldások tekintetében. Ugyanakkor a megvalósításhoz az is elengedhetetlen, hogy megértessük az emberekkel ezen intézkedések fontosságát és sürgősségét, miközben a lehetőségeinkhez mérten kényelmessé is tesszük számukra a változást. Például nem szabad úgy forgalommentes területet létrehozni, hogy a megközelítést kényelmetlenné tesszük az ott élők számára. A budapesti Váci utca után Kaposváron volt először sétálóutca az országban, majd 2000-ben mi zártunk le először egy nagy teret – a kaposvári Kossuth teret – több utca érintésével. Előtte azonban megépítettük a környéken a parkolókat, hogy tér továbbra is megközelíthető legyen. A másik jó példa erre a komposztálás. Ha azt mondom a városlakóknak, hogy komposztálják a hulladék egy részét, vagy gyűjtsék külön a szemetet, sokan nem fognak több száz métert sétálni egy szelektív konténerig vagy komposztálóig. Ezért mi minden, a családi házas övezetben lévő háztartáshoz eljuttattunk egy, “kék” kukát a szelektív hulladékok gyűjtésére. Másfél év alatt elértük, hogy ma már nem kerül bele étel- és egyéb, nem oda való hulladék. Emellett szintén adtunk a lakóknak komposztáló ládákat is, de el is szállítjuk ingyenesen a zöldhulladékukat, az egyik lakótelepen pedig közösségi komposztálót is elhelyeztünk.

F.V.: Az ENSZ fenntartható szemléletmódot népszerűsítő Race to Zero nevű kezdeményezés részeként Kaposvár a környezet és a jövő szempontjából fenntarthatóbb életmódot népszerűsítő mintaprogramot indít. Melyek a mintaprogram főbb intézkedései az elhangzottakon felül? 

Sz. K.: A kezdeményezésnek három fő lába van, amelyeket a programot koordináló Brit Nagykövetséggel és a hazai környezetvédelemben aktívan tevékenykedő Kék Bolygó Alapítvánnyal közösen határoztunk meg: csökkentsük az élelmiszer-hulladék mennyiségét, hasznosítsuk a zöldhulladékot és fektessünk minél nagyobb hangsúlyt a szemléletformálásra. Zöldhulladék tekintetében már említésre került a közösségi komposztláda, amiből még sokat tervezünk telepíteni a városban, és reméljük, hogy így csökken például az illegális égetések száma is. Az óvodákban szemléletformálás céljából úgynevezett komposztáló robotokkal mutatjuk be a komposztálás folyamatát. Ezáltal a legfogékonyabb réteggel ismertethetjük meg ennek fontosságát, általuk pedig közvetetten a szülőket is elérjük. Csatlakoztunk egy országos szintű programhoz (Munch – szerk.), melynek célja az élelmiszer-hulladék csökkentése. Itt a közeli szavatosságú, de el nem adott élelmiszereket gyűjtünk össze, és kedvezményes áron juttatunk el másokhoz. Szintén ide tartozik a csomagolási hulladékok csökkentésére irányuló kezdeményezésünk. Jelenleg is nagy erőkkel dolgozunk rajta, hogy a szokásos műanyag elviteles doboz helyett elmosható tároló edényeket biztosítsunk a városlakók számára, valamint ezek használatát népszerűsítsük.

Forrás: fenntarthatovarosok.com

(Borítókép: kaposvarmost.hu)