A falvak - is - döntöttek - Választás Dél-Zalában

Negyedik Orbán-kétharmad, parlamentben a Mi Hazánk, vidéken mindössze két egyéni körzetet nyert meg az ellenzéki összefogás – országosan ezek a legfontosabb pontjai a rendszerváltást követő kilencedik országgyűlési választásnak. Ami a 03-as zalai körzetet illeti: a magabiztos kormánypárti siker itt is elég korán kirajzolódott, végül Cseresnyés Péter 25 483 szavazatot kapott, míg Horváth Jácintra, az Egységben Magyarországért országgyűlési képviselőjelöltjére 17 318-an voksoltak. 

Április harmadikán a Kanizsa Médiaház három stábja plusz egy „száguldó riportere” dolgozott azon, hogy a reggel 6-os urnanyitástól egészen a 90 százalék feletti feldolgozottságig követhessék tudósításunkat a kanizsaujsag.hu-n. Kollégáinknak szinte minden szavazókörben arról számoltak be a helyi bizottsági tagok, hogy folyamatosan érkeznek a választók, úgy érzik, lényegesen nagyobb az érdeklődés, mint négy éve. Ennek némileg ellentmondanak a számok: hiszen, ha nem is sokkal, de a 68,90 százalékos dél-zalai mutató elmarad az országos átlagtól, ami 69,54 és a 2018-as adatoktól sem tér el számottevően. A kimagasló részvételi arány tehát szűkebb alma materünkben és országosan sem lett meg, hiába várta azt több elemző. A Medián például 80 százalékos részvételt jósolt. A győzelem mértékét viszont alálőtte a piackutató csoport: a mandátumokat tekintve 128 Fidesz – 71 Egység arányt jósoltak, a még nem végleges eredmény szerint 136 – 55 lett, és a hab a tortán a Mi Hazánk bejutása, 7 székkel. 

Abban minden politikai szakértő egyetértett, hogy a falvakban nagyon erős a Fidesz, ugyanakkor úgy tűnt, a kormányellenzéki városok döntő hatással lehetnek a billegő körzetekre. Valóban döntöttek, a Fidesz javára. Nagykanizsán 13 körzetet hozott Horváth, kettőnél e cikk születésekor még nincs eredmény, 26 lett Cseresnyésé. Az esélylatolgatásoknál több helyen olvasni lehetett, hogy az ellenzéki szimpatizánsoknál felélénkült a szavazási kedv, így a magas részvétel az Egységnek kedvezhet. Ezt a teóriát némileg igazolják Horváth Jácint számai. A megnyert 13 körzetnél ugyanis 9 esetében a helyi és az országos átlagnál is többen mentek el szavazni. A nagykanizsai szavazóköröknél a palini 02-es vitte a pálmát, a maga 81 százalékos részvételi arányával. Itt 377 voksot kapott Horváth Jácint és 364-et Cseresnyés Péter. Ellenzéki győzelem született még a 07-es körzetben – 71 százalékos részvétellel, s érdemes kiemelni a 11-est a Rozgonyi-iskolában: ez volt ugyanis az egyetlen körzet, ahol a harmadik helyen Nagy Dávid, a Kétfarkúak jelöltje végzett 23 szavazattal. A részvétel itt is magas volt, 79 százalék, a Horváth-Cseresnyés verseny 292-268-as végeredményt hozott. Nem sokkal maradt el – 78 százalék – a 34-es körzet az Erzsébet téren. Itt 449 – 390 arányban nyert Horváth. A választópolgárok 76 százaléka ment el szavazni a 13-as és a 18-as szavazókörben, mindkét esetben szoros versenyben nyert az Egység jelöltje. Érdemes vetni egy pillantást a Cseresnyés-körzetekre is. Amellett, hogy igazán szorossá Kanizsán belül sem vált a verseny, az is egyértelműen látszik, hogy a helyi Fidesznek bukással felérő 2019-es önkormányzati választásokon megőrzött bástyái még tovább erősödtek. Miklósfán – ott két és fél éve Radics Bálint nyert – elsöprő győzelmet aratott Cseresnyés. A 31-es körzetben a szavazatok 54 százalékát kapta a régi-új országgyűlési képviselő, 91 vokssal verte Horváthot, ami tetemes előny egy olyan körzetben, ahol összesen 492-en szavaztak. Kiskanizsa volt az egyetlen olyan terület 2019-ben, amit úgy is biztosan hozott volna a Fidesz, ha nincs a kamikazeként berepülő Szabados-csoport. Dénes Sándor körzete akkor és most is hű maradt a kormánypárthoz. Csak a margóra: a helyi plébános, Nagy Vendel atya volt az egyike azon helyi közéleti szereplőknek, akik nyíltan támogatták Cseresnyés Péter kampányát. Beszéljenek a számok: a 39-es Bajcsy-Zsilinszky úti körzetben a szavazatok 57 százalékát kapta Cseresnyés, több mint 200 voksot ráverve Horváthra. Ráadásul itt a részvétel is magas volt, 73 százalék. A 40-es körzet is hasonlóan fest: a szavazatok 50 százalékát elvitte a kormánypárt jelöltje, 90 X-el megelőzve Horváthot. De a nagyjából egy éve már felújított orvosi rendelővel rendelkező Nagyrác utcában is kiütés lett a vége: 332 voks Cseresnyés – 230 Horváth. Itt ráadásul még az országos átlagnál jobban teljesített a Mi Hazánk is, hiszen Hokker Tiborra 52 szavazat érkezett, ami 8,15 százalék. Hokker az egész 03-as körzetben hozta egyébként azt, amit elvárhattak tőle a pártnál – szinte kivétel nélkül mindenhol bejött a harmadik helyre, többségében küszöb feletti eredménnyel. Ami már csak azért is érdekes, hiszen ő nem tősgyökeres dél-zalai, Budapesten látta meg a napvilágot 1960-ban. A szélsőséges csoport azonban Kanizsa környékén is erősebbnek bizonyult a viccpártnál. 50 százalék feletti eredményt ért el még Bagolán a 16-os körzetben Cseresnyés, és kiütéses lett a győzelme Bajcsán is a 36-os szavazókörben, ott 51 százalékkal zárt. 

Sokat várt az ellenzék Letenyétől, végül keveset kapott. Még csak megszorítani sem tudta Horváth Cseresnyést, a 4-es szavazókörben például 265 – 86 lett a végeredmény. Az összkép is meglehetősen egyoldalú: a határ menti városban 1195 szavazat érkezett a kormánypárt jelöltjére, míg Horváth Jácintra 685. 

A kanizsai körzethez összesen 80 falu tartozik, ebből 78-at hozott Cseresnyés. Ez – ismerve már az országos adatokat – nem is tűnik, olyan meglepőnek. A 444 újságírója szúrt ki egyetlen olyan települést, Pest megyét és Szeged, valamint Pécs egyik felét nem számolva, ahol nem a Fidesz nyert. Ez Keszü. Nem volt azonban teljesen pontos a szerző, hiszen Bázakerettyét is hozta az ellenzék. 70 százalékos részvétel mellett 193 szavazat érkezett Horváthra és 150 Cseresnyésre. Dél-Zalában lett még egy remi: Valkonyán összesen 35 érvényes voksot adtak le, ebből 15-15 Cseresnyésre és Horváthra, valamint öt Hokkerre ment. Ezt a két esetet leszámítva narancssárga lett a régió. Előzetesen talán Surdtól és Petriventétől várt még sokat az ellenzék, de egyik esetben sem alakult ki igazán szoros küzdelem. Előbbinél 202-102, utóbbinál 107-73 lett a végeredmény. A legmagasabb részvételi arány Pusztaedericsen volt, ott 109-en szavaztak, ami 83 százalékos mutató. A voksok közül 80-at kapott Cseresnyés. Nem sokkal maradt el a részvételi arányban Szentkozmadombja, s ráadásul ez volt az egyetlen település, ahol Hokker bejött a második helyre, megelőzve Horváthot. Bucsuta ennek némileg az inverze, hiszen itt Nagy Dávid a harmadik helyről ki tudta lökni a Mi Hazánk jelöltjét. A legalacsonyabb részvételt Ortaháza produkálta, mindössze 58 százalékot. A legnagyobb Cseresnyés-győzelem díját pedig Kissziget érdemelte ki, hiszen a voksok 87,64 százalékát kapta a politikus.  

A választások előtti néhány napban két komolyabb balhé rázta meg a kanizsai közéletet. Az egyik a DRVE Gáspár Zsolttal tartott közös adományosztása, amit az ÉVE egyértelműen a roma szavazatok megvásárlására tett kísérletnek értékelt, majd jöttek a videós üzengetések Tejfel Józseftől, a DRVE elnökétől. A végeredmény óriási Fidesz győzelem: két körzetben is 80 százalék felett kapott Cseresnyés. 

Szerkesztőségünkhöz is jutott azokból a nyomtatványokból, amiket környékbeli polgármesterek küldtek ki abból a célból, hogy Cseresnyés Péter mellett kampányoljanak a településükön. Kaptunk ilyen lapot Zalaújlakról, Nagybakónakról, Miháldról, Csömödérről, Murarátkáról és Ortaházáról. Mind a hat falu esetében minimum duplaannyi szavazatot kapott a Fidesz jelöltje, mint az Egységé.

Mikó-Baráth György

(fotó: Novák Viktor)



Ennek a cikknek a nyomatatott változata a Kanizsa Újság április 8-án megjelent lapszámában olvasható.