Duplaannyi energiabefektetéssel, de elkészült a Kanizsa Aréna

2019. szeptember 12-én írta alá a vállalkozási szerződést az önkormányzat és a ZÁÉV Zrt. A kontraktus részeként a kivitelező vállalta, hogy 600 napon belül végez a mintegy 15 milliárd forintos projekttel. A cég, a pandémia okozta nehézségek ellenére elkészült a létesítménnyel, így jöhet a december 4-i hivatalos megnyitó.

Szerkesztőségünk legutóbb július közepén járt az Arénában, azóta jó pár hónap telt el, és ez idő alatt az utolsó szög is a helyére került.

– A projekt utolsó részeként említhetem, s ezt még a közönség nem láthatta, hogy a sportparketta burkolatán elvégeztük a pályafelfestéseket. Ezek tartalmazzák a nagy centerpálya vonalazását, ami kosárlabda, röplabda, tollaslabda, kézilabda, illetve futsal mérkőzésekre lesz alkalmas. De ezen periódushoz sorolnám még a belső bútorzat és a mobiliák leszállítását. Utóbbihoz tartoznak a sportfelszerelések is, a konditermi gépek, a különböző sporteszközök, például a röplabdahálók vagy a pingpongasztalok. De fontos kiemelni még, hogy megkapta az épület a jellegzetes árnyékoló szerkezetét, ez adja az Aréna egyik különlegességét. S természetesen elkészültek a kertészeti munkák is, itt fontos megjegyeznem, hogy pont jó időszakban tudtuk ezt elvégezni, hiszen minden ideális volt a faültetéshez, a fűmagvetéshez – említette Diós András.

Az építkezés befejeztével a „legekre” is kíváncsiak voltunk. A létesítmény legkülönlegesebb elemeit, Diós András projekt főmérnök szerint, a tetőszerkezet, az óriási alapterület, valamint az egyedi belső színezés adja. És mi nehezítette leginkább a munkát? A szakember válasza aligha meglepő: a pandémia.

– Egy 12 ezer négyzetméter alapterületű létesítményről beszélünk, meg kellett ismernünk, ez egy hosszú tanulási folyamat volt. Nagyon jelentős, egy 70 métert áthidaló acél tetőszerkezet épült, ez ritkaságnak számít a Dunántúlon. Általában 35-38, esetleg 40 méteres fesztávokat szoktunk áthidalni, ez viszont itt ennek majdnem a duplája volt, ami a statikus kollégának, és nekem is fejtörést okozott. Kiemelném még a belsőépítészeti színképzéseket, ami abszolút párját ritkítja, éppen ezért fel is adta számunkra a leckét. Nekem a legnehezebb a vázszerkezet összerakásával járó munka volt, de talán kevesen gondolnák, hogy a létesítmény utolsó öt százalékával járó munka mennyi energiát igényelt. Hiszen a befejezésnél a festők, a gépészek, a gyenge- és az erősáram-szerelők, a sporttechnológia szakemberei, mindenki együtt dolgozott, volt, amikor több mint 200-an voltunk az építkezésen. Ebbe beleértem a kertészeket és az útépítőket is. 200 embert, azonos időben, egy helyen koordinálni, borzasztó kemény feladat. A pandémia a kivitelezést ugyan nem állította meg, mert szabadtéren dolgoztunk, de az alapanyagok behozatala külföldről, de említhetem a Magyarországon gyártott termékek lehozatalát is, erősen akadozott. Sok múlott azon, hogy az adott gyáron belül miként alakult a járványhelyzet. Duplaannyi energiát kellett befektetni a kivitelezésbe, mint amennyit normál körülmények között kellett volna, de mint ahogy az látható, megoldottuk – emelte ki a szakember.

Több olyan pletyka is keringett a városban, miszerint az építkezésen csak ukrán szót hallani. A munkavállalók nemzetiségi aránya azonban ezt nem támasztja alá.

– A szerkezetépítés során, ahol nehéz fizikai munka van, ott 20-30 százalék volt nem magyar állampolgár, a befejező munkálatoknál ez az arány viszont már csak 5-10 százalék volt, ők voltak egyébként az ukrán villanyszerelők. A többi szakmunkát mind magyar emberek végezték el, sőt, azt is mondhatom, hogy többségben kanizsai alvállalkozók dolgoztak, ráadásul a kertészetnél a város saját cége tevékenykedett. Az elsődleges törekvés volt a részünkről, hogy minél több helyi lakos tudjon a csarnokon tevékenykedni.

Rengeteg politikai vita zajlott a Kanizsa Aréna kapcsán, és számos olyan komment is született a közösségi oldalakon, amelyek megkérdőjelezik a létesítmény szükségességét. Diós András elmondta: ők végig a feladatra koncentráltak, azt ugyanakkor kiemelte: fontos volt, hogy összeállt egy üzemeltetői stáb, és kommunikálni tudtak a leendő üzemeltetővel. A ZÁÉV szakembere azt is felelevenítette, hogy nagyon sokan érdeklődtek nála, hogy mikor nyit ki a csarnok, sok kanizsai tervező, műszaki ellenőr kollégája is felkereste, akárcsak a helyi sportklubok. Az egyesületek képviselői szerinte mind pozitív összképpel távoztak az akkor még épülő Kanizsa Arénából.

Mikó-Baráth György

Fotó: Horváth Zoltán

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. november 26-án megjelent számában olvasható.

A Wellhello ingyenes koncertjére a védettségi igazolvánnyal rendelkezők itt regisztrálhatnak.

„Regisztrációt csak az Aréna befogadóképessége mértékéig tudunk fogadni, a rendszer ezután lezár. Limitált létszám 2500 fő. Az esemény csak egy fényképes személyazonosító és a védettségi igazolvány együttes felmutatásával látogatható" – írja az esemény oldala.