A Szent Őrzőangyalok templom - Szepetnek történetének egyik szimbóluma

Templomjáró sorozatunk befejeződött Nagykanizsán. Utunkat azonban folytatjuk, városunk határait túllépve a környező települések templomait is bemutatjuk.

A szepetneki Szent Őrzőangyalok templom történetéről Sóstainé Márfi Ibolya nyugdíjas ÁMK -és iskolaigazgató, a szepetneki Helyi Értéktár Bizottság tagja osztotta meg gondolatait.

– Korábbi plébánosunk halála után nagy volt a várakozás, aztán Heiter Róbert Gottfried plébános úr megérkezett Szepetnekre. A római katolikus közösség azóta – a lelki vezető hihetetlenül lelkes, lendületes és odaadó munkájának köszönhetően – megújult, igényes és vonzó közösségi élettel és programokkal gazdagodott. Gottfried atya az iratanyagok átnézését is lehetővé tette számunkra – jegyezte meg Ibolya, a település nevezetességeinek lelkesen kutatója.

A Templom-dombon áll Szepetnek legrégebbi épülete, a Szent Őrzőangyalok Római Katolikus Templom. Helyi Érték, a Szepetnek Községi Önkormányzat Települési Értéktár Bizottsága döntése alapján nemzeti értékeink egyike. Szepetnek történetének egyik szimbóluma. Szent István korától jelentős a plébániája, 1184-ből való az első írásos említése. A középkorban virágzó mezőváros egyházi tizedbeszedő-hely, esperességi kerület volt, 1550-ben 27 templom tartozott hozzá. 1554-ből való az egyházlátogatási jegyzőkönyv fontos adata, mely szerint a plébános tanítót tartott. A törökök támadásai a falut többször elérték, 1578-ban a templomot is elpusztították. A falu az évszázad alatt elnéptelenedett. Kanizsa török alóli felszabadulása, 1690 után kezdődött újra a település benépesítése. A római katolikus egyházi újjászervezést sürgették a zágrábi egyházmegyei feljegyzések szerint. A lakosság növekedése, a stabilitás mellett a térségre való befolyás növelése is szempont volt. Azt is megemlítik, hogy például az eszteregnyei lutheránosok áttérhetnek, ezért fontos Szepetnek.

A plébánia újjáalapítása 1710-ben történt a török idők után. Az elemi iskolai oktatás megszervezése megtörtént, 1711-től folyamatos az iskolai oktatás. A római katolikus hitélethez, a szertartások és ünnepek megtartásához Szepetnek volt a központ, ide jártak a szomszéd puszták, falvak, Mikefa, Paraháza, Rigyác, Petri, Vente, Eszteregnye, Sormás, Fityeház, az 1740-es évektől a főleg szepetnekiekkel benépesített Bajcsa lakói. A három évszázad örökét őrzi a „mise-út”. Gyakran a kiskanizsaiak is ide jártak templomba, körmenetre, búcsúba.

1720-ban őrző-védő szerepet is betöltő kőtorony és faépület állt még itt. Feltehetően a ma, az északi oldalon látható rész ennek a réginek a további kiépítése. Ó, ha folytatódnának a feltárások! – vetette közbe Ibolya. – 1988-ban dr. Horváth László régész a terepbejárása során itt Árpád-kori templom és késő középkori felszíni településnyomokat talált. Vajon a korai kereszténység itteni jelenlétének tárgyi maradványaira is rálelhetnénk? Hiszen a Szent Vid földrajzi nevet még 1880-ban is lejegyezték, s a salzburgi érsekséghez való tartozás nem csak egy térképi jelzés.

A templom építésének ideje 1752-re tehető. A barokk stílus és alkotásai megmaradtak a templomban. Ezek az 1760 és 1777 közötti időszakból származnak, s ekkor már valóban a Batthyány család támogatásával épültek-szépültek tovább; fából faragott szószék, szobrok, oltárkép és a Batthyány család címere. Az épület az 1980-as évektől ismét folyamatosan bővült, változott az új kihívásoknak megfelelően.

A templom kertjének vannak még helyi értéket képviselő alkotásai. Az 1851-ben készült kőfeszület Szűz Máriával s a kronosztikonnal, nagyon értékes, felújítása néhány hete történt meg a helyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat pályázaton elnyert támogatásával. Szent István szobrát 1938-ban a római katolikus Kenyeres Béla tanító által vezetett iskolai színjátszó csoport szereplésének és gyűjtésének köszönhetően állították fel, alkotója Gruber Leó.

Most a harangok felújítására, közösségi helyiség kialakítására indult kezdeményezés, szervezés Gottfried atya összefogásával. Neki köszönhetően az utóbbi évben már nem csak az épület megtekintése, hanem a római katolikus misék, zenei és közösségi programok miatt is érdemes Szepetnekre jönni.

Az elmondottakat egy nagyon fontos dologgal még kiegészítette Sóstainé Márfi Ibolya: 1757-ben a Batthyányiak németajkú és evangélikus vallásúakat telepítettek át Németújvárról és környékének falvaiból Szepetnekre. Az ő anyakönyvezésüket és elemi iskolai oktatásukat a római katolikus plébánia látta el egészen addig, amíg 1795-ben az első templomuk (imaház) és iskolájuk meg nem épült. Jó tudni azt is, hogy a szepetneki római katolikus templom és plébánia a kezdetektől 1777-ig a veszprémi püspökséghez tartozott. A török időszakban a veszprémi és a zágrábi püspökség is fennhatóságként tartotta a területet. 1777-ben egyházkerületi rendezésre került sor, azóta a Szombathelyi Püspökséghez tartozik Szepetnek, sőt a már közigazgatásilag Nagykanizsához tartozó Bajcsa is.

Bakonyi Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. október 29-én megjelent számában olvasható.