Drágult a magyarok mindennapi kenyere
20 forintról 31 forintra emelkedett a zsemle átlagos darab ára, a félbarnakenyérért pedig 54 százalékkal fizetünk többet, mint öt éve – derült ki a KSH adataiból. A magyarok alapvető élelmiszerének számító termék jelentős drágulásának oka - egyebek mellett - a gabona, az energia, valamint a munkaerő árnövekedése.
A KSH adatai alapján a magyar háztartásokban fejenként, éves szinten 37 kilogramm kenyér fogy és ez az arány 2015 és 2019 között jelentősen nem is változott, az árak azonban nőttek. A statisztika azt mutatja, hogy 2021 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 4,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.
– Van olyan, ahol csak csodálkozik az ember, hogy ezt csak nagypénzű embereknek találták ki úgy látszik – fogalmazott Feleki János.
– Nem csak a kenyérféle. Minden, úgyhogy ez borzalom, hogy mi van, és még hova? Benzinárakról nem is beszélve – mondta Dávidovicsné.
Tavaly augusztushoz képest az elmúlt 12 hónap alatt, az élelmiszerek ára 3,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az étolajé 30,6, a margariné 9,1, a liszté 8,2, a péksüteményeké 5,1, míg a kenyéré 4,7 százalékkal nőtt – közölte megkeresésünkre a szervezet. Öt éve a fehér kenyér kilójáért átlagosan 269 forintot, a félbarnáért 227 forint kellett fizetni, idén szeptemberben már 351 forintot kértek érte. 2016-ról 2020-ra a finomliszt kilónkénti átlagára 138-ről 172 forintra emelkedett. A zsemle darabja 2016-ban átlagosan 19 forint volt. Az átlagára 47,4 százalékkal, 28 forintra nőtt öt év alatt. A kenyér árának változása számos tényezővel hozható összefüggésbe, többek között a malmi búza felvásárlási árának emelkedésével.
– A 2020-as év az elmúlt időszakhoz képest több mint 40 százalékkal magasabb árat mutat a drágulás, mint az őszi búza, mint az őszi árpa esetében. Mindenhol az látszik, hogy drasztikusan nőttek az árak, tehát most egy malmi, egy kenyérgabonánál 44 százalék, egy takarmánynál 43 százalék – nyilatkozta Sabján Krisztián, a NAK Zala Megyei Szervezetének elnöke.
A búza árának emelkedése mellett a benzinárak és a munkaerő is drágább lett, ami szintén hatással van a pékárukra.
– Az árváltozás szeptember 1-től került bevezetésre. Ez egy központi rendszeren működik az ilyen és ehhez hasonló üzleteknél, tehát nem mi magunk szabjuk meg az árakat – mondta el Szabó Balázs, a Lipóti Pékség Nagykanizsa tulajdonosa.
Szabó Balázs hozzátette, az áremelkedés ellenére is van kereslet a minőségi pékárukra.
K.R.
(Képek: Kanizsa TV)