Esővitte tavak Dél-Zalában: Katasztrófa után, helyreállítás előtt

Július végén évszázada nem látott esőzés érte el a dél-zalai térséget, olyan károkat okozva, amelyeket a mai napig nem hevertek ki sem az ott élők, sem az önkormányzatok. Több zalai kistelepülés már kapott támogatást, vannak viszont, amelyek még mindig várnak az állam döntésére.

Sokak emlékezetében örökre megmarad az a bizonyos július 25-26-i hétvége, amikor intenzív esőzésre ébredt a megye déli része. Nagykanizsa legnagyobb részén - persze nem a külvárosi területeken - maximum annyit érzékelt a lakosság: már megint esik..., még mindig esik... Eközben a környező falvakban a lezúduló árral néztek szembe az emberek. Az extrém esőzés következtében a záportározók kiléptek a medrükből, utcákat, házakat árasztottak el. A nagy nyomásnak több tó gátja nem tudott ellenállni.

Zalamerenye alacsonyabban fekvő utcáinak vízelvezető árkai már a tó gátszakadását megelőzően sem bírtak a lehullott mennyiséggel. A tavat próbálták tehermentesíteni is egy oldalági vízelvezetéssel, a gátat mégis át tudta mosni egy helyen az áradat. A község azon szerencsés települések közé tartozik, amelyek számára az elmúlt év végén megítélték a támogatást a károk rendbetételére.

– Három vis maior pályázatot adtunk be – kezdte a Zalamerenye polgármestere. – Az egyiket a tó gátja és a környékbeli utak rendbetételére. Egy másikat a jelentős mértékben károsodott közösségi terünk, a kultúrház helyreállítására. A harmadikat az árkok, utak és a szennyvíztelep átemelőjének rendbetételére. Először egy 2 millió 64 ezer forintos támogatásról kaptunk értesítést, majd A December 24-én megjelenő Magyar Közlönyben megláttuk, hogy a gazdaságvédelmi alapból a kormányzat által nyújtott támogatás, ami 118 millió 645 ezer forint, ezzel a vis maior pályázattal együtt már lehetőséget biztosít arra, hogy az itt élő emberek életét, vagyontárgyait megmentve a helyreállítási munkákat minél előbb megkezdjük – mondta  Herodek Miklós József, Zalamerenye első embere.

Szintén azokhoz a településekhez tartozik Liszó, amelyek már fellélegezhetnek, hiszen pozitív választ kapott a község segélykérése. A falu határában fekvő záportározó gátja azon a bizonyos júliusi hétvégén  nem szakadt át, de a településre ömlő csapadékmennyiség így is hatalmas károkat okozott. A helyreállítás - és a jövőbeni, esetleges katasztrófahelyzetek megelőzése érdekében hamarosan óriási munkálatok kezdődnek a liszói záportározónál, ami egyúttal a tó vízének ideiglenes leengedését - azt megelőzően pedig a lehalászást is jelenti.

– Településünk kapott 12 millió forintnyi támogatást az árvízvédelmi csúcs-csökkentő helyreállítására, illetve feliszapolódott a tó helyreállítására közel 227 millió forintot kaptunk rendkívüli kormánytámogatásból – mondta el Novák Csaba. Liszó polgármestere hozzátette: az előkészületek már zajlanak, hiszen a helyreállításokat ez évben kötelesek elvégezni a tónál.

Miháld község nem volt ilyen szerencsés - habár a falu lakosai abból a szempontból igen, hogy a közkedvelt horgásztó nem közvetlenül a település mellett található -, így annak katasztrófája nem veszélyeztette, nem érintette az ingatlanokat. A Miháldra vezető közúthálózatban óriási károk keletkeztek, a tó vize pedig a halállomány 90 százalékával együtt eltűnt. Az áradat ezen a helyszínen nem a gátat bontotta meg, hanem a védmű melletti erdős talajt. A település vezetése több alkalommal fordult a Belügyminisztériumhoz a katasztrófa óta. Az egyik problémát az jelentette, hogy a tó nem volt a község tulajdonában.

– A helyreállítást az éves költségvetésünkhöz összehasonlítva elmondanám: szűk 90 millió forintból gazdálkodunk egy évben. A tónak - a szakértői vizsgálatok alapján - 265 millió forintba kerülne a helyreállítása. Kotrás, mederalakítás, gátépítés, újra el kellene végezni mindent, mert csak így biztosítható az árvíz-biztonság – hangsúlyozta Gerő Sándor, Miháld polgármestere. 

A szerencsésebb - már támogatásban részesült - településeken hamarosan elkezdődnek a helyreállítási munkálatok.

Vincze Adél

¤ ¤ ¤

Nem hivatalos lapértesülések szerint azok a települések, melyek nem kaptak pluszforrást a helyrehozatalra, abban az ígéretben bízhatnak, amely szerint ezeket az önkormányzatokat is kárpótolják a következő lehetőségnél. A miháldi helyzettel kapcsolatban megszólalt a térség országgyűlési képviselője is, aki azt mondta: „Gerő Sándor polgármesterrel közösen azért küzdünk, hogy ott is helyre lehessen állítani a halastavat.” – (zaol.hu) Ennek a küzdelemnek a mibenlétéről azonban nem jelentek meg részletesebb információk. Cseresnyés Péter ugyanilyen segítséget ígért facebook bejegyzésében, az ugyancsak nehéz helyzetbe került galamboki önkormányzatnak is. (tm)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. február 12-én megjelent számában olvasható.